Folyamatosan pozitív volt a pénzügyi egyenleg is, azaz több pénzt kapott az ország, mint amennyit befizetett Brüsszelnek, abszolút értelemben és a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) képest is. 2007-ben ez
az egyenleg 1605,92 millió euró volt, amely 2009-re már elérte a 2719,4 milliót. Nemzetközi öszszehasonlításban a 2009. évi kiemelkedő eredménnyel, a GNI 3,1 százalékával a harmadik helyet érte el Magyarország a 2004-ben csatlakozott, úgynevezett EU10 országok között Litvánia (5,61 százalék) és Észtország (4,27 százalék) után.
Felemásan szerepelt Magyarország egy másik nemzetközi összehasonlításban: a legutolsó közzétett adatok, a 2009-re vonatkozó számok szerint a strukturális alapok esetében az ország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, és a rendelkezésre álló keret 94,12 százalékát kifizette. A Kohéziós Alap esetében viszont hazánk az alsó harmadban helyezkedett el 69,4 százalékos kifizetési aránnyal. Ezzel csupán Lengyelországot és a 2007-ben csatlakozott két tagállamot, Bulgáriát és Romániát előzte meg Magyarország.
Az ÁSZ megállapítása szerint a 2004–06-os időszakra vonatkozó Nemzeti fejlesztési terv (NFT) öt operatív programjára 678 milliárd forintot fizettek ki, ezzel közel húszezer kedvezményezettet támogattak. Az végrehajtása pénzügyi szempontból eredményes, a keretet 99,1 százalékban felhasználták. A források jelentős eredményeket hoztak, de nem javult a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek helyzete – hívja fel a figyelmet a számvevőszék.
A tájékoztatás szerint a 2013-ig tartó uniós költségvetési periódus Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjainak előrehaladása jelentősen elmarad az időarányostól. Az ÚMFT keretének 54 százalékáról döntöttek, 48 százalékára kötötték meg a szerződést, de csak a keret 17 százalékát fizették ki. Az ÚMFT félidős értékelése szerint a kifizetések jelentős része 2012-re esik majd – közölte az ÁSZ.
