BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egymásra vár Orbán és az Európai Unió

Egy nappal a dupla brüsszeli ultimátum után nincs hír arról, hogy konkrét lépéseket tervezne a kormány. Kérdés, így elkerülhetők lesznek-e a szankciók.

Patthelyzetnek tűnik, ami a magyar kormányzat és az Európai Bizottság illetékesei között van kialakulóban: mindkét fél a másikra vár, miközben kemény vagy éppen engedékeny hangú nyilatkozatokban mutogat a másikra. A kétfrontos türelmi játékban szerdán lépett Brüsszel, ám José Manuel Barroso bizottsági elnök tegnap is beszélt Magyarországról. Egy sajtótájékoztatón közölte, az EU felhasználja minden hatalmát annak biztosítására, hogy Magyarország igazodjon az unió elveihez és értékeihez. Pozitívumként értékelte, hogy a kormány szerdán jelezte a testületnek: ha szükséges, kész változtatni a szerdán kifogásolt jogszabályokon, de utalt arra is, hogy a kormány év végén a bizottság figyelmeztetése ellenére fogadta el a vitatott törvényeket.

Keményen bírálta a magyar kormányt tegnap Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is. Az olasz szakember a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos aggodalmát osztotta meg újságírókkal a frankfurti testület kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón.

Az unió értelmezésében tehát jelenleg a magyarok térfelén pattog a labda. Ehhez képest Orbán Viktor kormányfő a Reutersnek tegnap azt nyilatkozta, várja az EU-tól a meggyőző érveket, amelyek alátámasztják a magyar törvényekkel és rendelkezésekkel kapcsolatban felvetett kifogásokat, illetve, hogy nem politikai állásfoglalásokra, hanem érvekre van szükség a megállapodáshoz. Martonyi János külügyminiszter pedig egy brüsszeli hetilapban közölt cikket arról, hogy Magyarország elkötelezettebb a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett, mint korábban bármikor. Az írás szerint előfordulhatnak ugyan szabálysértések is, de lehetővé kell tenni, hogy ilyen esetben a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján keressenek megoldást, kompromisszumokat. A cikk szerint amit kínál és kér Magyarország, az a konstruktív párbeszéd, az uniós és a tagországi intézmények illetékességeinek tiszteletben tartása, a civilizált hangnem és a jóhiszemű együttműködés.

Megkérdeztük a Kormányszóvivői Irodát is, terveznek-e törvénymódosításokat, de nem érkezett válasz. Az eddigiekből mindenesetre nagyjából az látszik, hogy a magyar kormánynak a maival együtt öt napja van, de nem szándékozik kezdeményezni, azaz vállalni, hogy rövid időn belül konkrét paragrafusokat módosít a kifogásolt törvényekben. Márpedig ezt azt jelentheti, hogy kedden jöhet az elmarasztalás amelynek a vége a már ismert szankció, a szavazati jog felfüggesztése lehet.

A túlzottdeficit-eljárás ügyében nincs ennyire konkrét határidő a lépésekre, mindenesetre a nemzetgazdasági tárca azt közölte, a kormány folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal és „szívesen fogadja javaslataikat, felvetéseiket”. Utal arra is, hogy a 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán-terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad. Hogy ennek alapján hogyan tovább, tervezik-e a költségvetési törvény módosítását vagy szerkezeti változtatásokat, arról szintén hiába kérdeztük a tárcát. A szankció ebben az esetben a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztése lehet.

Az ellenzék viszont közben lépett: délelőttre meghallgatásra hívta be a jobbikos Nyikos László vezette költségvetési bizottság Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy az idei költségvetésről kérdezzék.

Kiderült közben az is, hogy Fellegi Tamás egyeztetésekért felelős tárca nélküli miniszter a tegnapi, magyar idő szerint éjjelbe nyúló washingtoni IMF-tárgyalás után a jövő héten Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját. Hétfőn és kedden találkozik mások mellett Mario Draghival, Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank elnökével, Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel. Szerdán Ausztriában konzultál a helyi pénzügyminiszterrel és jegybankelnökkel. A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben hangsúlyozta, az IMF-fel jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése nem tárgya a mostani megbeszéléseknek.

Bírság lehet a tét

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindításakor hivatalos figyelmeztető levelet küld az adott tagállam kormányának, amelyben információt kér a kifogásolt jogszabályról. A kormánynak általában két hónapja van arra, hogy egy válaszlevélben közölje észrevételeit.

Ha a kormány válasza nem elégíti ki a brüsszeli testületet, akkor a bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld, amellyel második szakaszába lép az eljárás. Ebben a bizottság felszólítja az adott kormányt, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegyen eleget kötelezettségének. Ha ennek hatására sem változtatja meg a jogszabályt a tagállam, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. A taláros testület pedig ítéletben mondhatja ki a jogszabály megváltoztatásának szükségességét.

Ha ennek sem tenne eleget

a tagország, akkor a bizottság egy újabb eljárás keretében bírság kivetését kezdeményezheti, amit az Európai Bíróságnak kell jóváhagynia.





Ha a kormány válasza nem elégíti ki a brüsszeli testületet, akkor a bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld, amellyel második szakaszába lép az eljárás. Ebben a bizottság felszólítja az adott kormányt, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegyen eleget kötelezettségének. Ha ennek hatására sem változtatja meg a jogszabályt a tagállam, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. A taláros testület pedig ítéletben mondhatja ki a jogszabály megváltoztatásának szükségességét.

Ha ennek sem tenne eleget

a tagország, akkor a bizottság egy újabb eljárás keretében bírság kivetését kezdeményezheti, amit az Európai Bíróságnak kell jóváhagynia. Kötelezettségszegési eljárások Az európai bíróság elé került magyar ügyek (zárójelben az ügy bíróság elé kerülésének dátuma):

Folyamatban lévő ügyek

- Közbeszerzések (2010. december 9.)

- Vasúti szállítási szolgáltatások (2010. szeptember 29.)

Ítélettel lezárt ügyek

- Lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetés (2009. július 8.; ítélet: 2011. december 1.; Magyarország javára döntött a bíróság)

- Áfa-visszatérítés (2010. június 1., ítélet: 2011. július 28.; Magyarországot elmarasztalta az ítélet)

- Ítélet nélkül, megállapodással lezárt ügyek*

- Harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállása (2007. január 29.)

- Kábelszolgáltatók műsorelosztási joga (2007. március 13.)

- A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv (2008. június 24.)

- A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelv (2008. augusztus 13.)

- A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv (2008. december 2.)

* Az Európai Bizottság elállt a keresetétől Tárgyalási naptár jövő hétre – Január 16: Fellegi Tamás Németországban tárgyal

– Január 17: a bizottság döntése a magyar jogszabályokról, Fellegi Németországban tárgyal

– Január 18: az IMF közli a feltételeit

– Január 19: Fellegi Tamás Ausztriában tárgyal

– Január 20: Olli Rehn uniós biztos és Fellegi Tamás találkozik, a hitelről hivatalosan nem lesz szó-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.