Egymásra vár Orbán és az Európai Unió
Keményen bírálta a magyar kormányt tegnap Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is. Az olasz szakember a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos aggodalmát osztotta meg újságírókkal a frankfurti testület kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón.
Az unió értelmezésében tehát jelenleg a magyarok térfelén pattog a labda. Ehhez képest Orbán Viktor kormányfő a Reutersnek tegnap azt nyilatkozta, várja az EU-tól a meggyőző érveket, amelyek alátámasztják a magyar törvényekkel és rendelkezésekkel kapcsolatban felvetett kifogásokat, illetve, hogy nem politikai állásfoglalásokra, hanem érvekre van szükség a megállapodáshoz. Martonyi János külügyminiszter pedig egy brüsszeli hetilapban közölt cikket arról, hogy Magyarország elkötelezettebb a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett, mint korábban bármikor. Az írás szerint előfordulhatnak ugyan szabálysértések is, de lehetővé kell tenni, hogy ilyen esetben a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján keressenek megoldást, kompromisszumokat. A cikk szerint amit kínál és kér Magyarország, az a konstruktív párbeszéd, az uniós és a tagországi intézmények illetékességeinek tiszteletben tartása, a civilizált hangnem és a jóhiszemű együttműködés.
Megkérdeztük a Kormányszóvivői Irodát is, terveznek-e törvénymódosításokat, de nem érkezett válasz. Az eddigiekből mindenesetre nagyjából az látszik, hogy a magyar kormánynak a maival együtt öt napja van, de nem szándékozik kezdeményezni, azaz vállalni, hogy rövid időn belül konkrét paragrafusokat módosít a kifogásolt törvényekben. Márpedig ezt azt jelentheti, hogy kedden jöhet az elmarasztalás amelynek a vége a már ismert szankció, a szavazati jog felfüggesztése lehet.
A túlzottdeficit-eljárás ügyében nincs ennyire konkrét határidő a lépésekre, mindenesetre a nemzetgazdasági tárca azt közölte, a kormány folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal és „szívesen fogadja javaslataikat, felvetéseiket”. Utal arra is, hogy a 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán-terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad. Hogy ennek alapján hogyan tovább, tervezik-e a költségvetési törvény módosítását vagy szerkezeti változtatásokat, arról szintén hiába kérdeztük a tárcát. A szankció ebben az esetben a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztése lehet.
Az ellenzék viszont közben lépett: délelőttre meghallgatásra hívta be a jobbikos Nyikos László vezette költségvetési bizottság Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy az idei költségvetésről kérdezzék.
Kiderült közben az is, hogy Fellegi Tamás egyeztetésekért felelős tárca nélküli miniszter a tegnapi, magyar idő szerint éjjelbe nyúló washingtoni IMF-tárgyalás után a jövő héten Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját. Hétfőn és kedden találkozik mások mellett Mario Draghival, Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank elnökével, Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel. Szerdán Ausztriában konzultál a helyi pénzügyminiszterrel és jegybankelnökkel. A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben hangsúlyozta, az IMF-fel jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése nem tárgya a mostani megbeszéléseknek.
Bírság lehet a tét
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindításakor hivatalos figyelmeztető levelet küld az adott tagállam kormányának, amelyben információt kér a kifogásolt jogszabályról. A kormánynak általában két hónapja van arra, hogy egy válaszlevélben közölje észrevételeit.Ha a kormány válasza nem elégíti ki a brüsszeli testületet, akkor a bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld, amellyel második szakaszába lép az eljárás. Ebben a bizottság felszólítja az adott kormányt, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegyen eleget kötelezettségének. Ha ennek hatására sem változtatja meg a jogszabályt a tagállam, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. A taláros testület pedig ítéletben mondhatja ki a jogszabály megváltoztatásának szükségességét.
Ha ennek sem tenne eleget
a tagország, akkor a bizottság egy újabb eljárás keretében bírság kivetését kezdeményezheti, amit az Európai Bíróságnak kell jóváhagynia.
Ha a kormány válasza nem elégíti ki a brüsszeli testületet, akkor a bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld, amellyel második szakaszába lép az eljárás. Ebben a bizottság felszólítja az adott kormányt, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegyen eleget kötelezettségének. Ha ennek hatására sem változtatja meg a jogszabályt a tagállam, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. A taláros testület pedig ítéletben mondhatja ki a jogszabály megváltoztatásának szükségességét.
Ha ennek sem tenne eleget
a tagország, akkor a bizottság egy újabb eljárás keretében bírság kivetését kezdeményezheti, amit az Európai Bíróságnak kell jóváhagynia. Kötelezettségszegési eljárások Az európai bíróság elé került magyar ügyek (zárójelben az ügy bíróság elé kerülésének dátuma):
Folyamatban lévő ügyek
- Közbeszerzések (2010. december 9.)
- Vasúti szállítási szolgáltatások (2010. szeptember 29.)
Ítélettel lezárt ügyek
- Lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetés (2009. július 8.; ítélet: 2011. december 1.; Magyarország javára döntött a bíróság)
- Áfa-visszatérítés (2010. június 1., ítélet: 2011. július 28.; Magyarországot elmarasztalta az ítélet)
- Ítélet nélkül, megállapodással lezárt ügyek*
- Harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállása (2007. január 29.)
- Kábelszolgáltatók műsorelosztási joga (2007. március 13.)
- A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv (2008. június 24.)
- A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelv (2008. augusztus 13.)
- A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv (2008. december 2.)
* Az Európai Bizottság elállt a keresetétől Tárgyalási naptár jövő hétre – Január 16: Fellegi Tamás Németországban tárgyal
– Január 17: a bizottság döntése a magyar jogszabályokról, Fellegi Németországban tárgyal
– Január 18: az IMF közli a feltételeit
– Január 19: Fellegi Tamás Ausztriában tárgyal
– Január 20: Olli Rehn uniós biztos és Fellegi Tamás találkozik, a hitelről hivatalosan nem lesz szó-->


