Fordulat a kormányzat retorikájában
A forint egyértelműen alulteljesítő az elmúlt napokban (hetekben, hónapokban) az euróval szemben a régiós devizák viszonylatában. Ez egyértelműen amiatt következett be, mert kérdésessé vált, hogy Magyarország meg tud-e állapodni az IMF-fel egy hitelkeretről.
A fiskális politikai döntéshozóktól sem kapott egyértelmű üzenetet a piac, hogy Magyarország mindenképp a megállapodásra törekedne. A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy IMF-megállapodás nélkül is megállunk a saját lábunkon, ezen a héten pedig Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára mondta azt, hogy nem lenne tragédia, ha nem jönne össze a megállapodás.
Az MNB-ben bizonyára már hetek óta fokozott éberséggel követik az árfolyammozgást. A jegybank idáig összesen 100 bázispontos kamatemelést hajtott végre (az elmúlt két hónapban egyaránt 50-50 bázispontos szigorítás történt), azonban nem sikerült elkerülni, hogy a forint soha nem látott szintekkel ismerkedjen meg.
Úgy tűnik, az MNB jól tette, hogy nem avatkozott be a piaci folyamatokba, mert – még ha nem is ez volt a célja – Fellegi Tamás délelőtti nyilatkozata arra utal, hogy puhul a kormányzat keményebb retorikája. A tárca nélküli miniszter, aki vezeti a magyar IMF-delegációt elmondta, a kormány bármilyen kérdést kész megtárgyalni és hajlandó intézkedéseket tenni. Hangsúlyozta, hogy cél a gyors megállapodás. Amennyiben az MNB az elmúlt napokban erőteljesen beavatkozott volna a piaci folyamatokba, akkor nem bizonyos, hogy a kormányzat álláspontja puhult volna; és ha az MNB visszahúzta volna a forintot egy „barátságosabb” szintre, akkor a kormányzat azt is gondolhatná, hogy van ideje, mozgástere a megállapodás kapcsán.
Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a jegybank ilyen árfolyamszintek mellett a monetáris politika széles eszköztárának bevetésével fel fog lépni a forint gyengülése ellen. A forint hanyatlása ugyanis az inflációs aggodalmakon túl pénzügyi stabilitási kockázatokat is felvethet. A jegybank eddig kamatemeléssel próbálkozott, és vélhetően az eddiginél agresszívabb lépéseket kell tennie. Egyes londoni elemzők szerint legalább 100 bázispontos kamatemelésre lehet szükség. Azonban a nyíltpiaci intervenciót sem lehet kizárni.
