Mivel fiskális konszolidáció mellett a növekedés nem valósítható meg, a világméretű adósságproblémát csak az adóssághegy elinflálásával lehet megoldani - fejtette ki Inotai András, hozzátéve, hogy az inflációs folyamatot erős kontroll alatt kell tartani.
A maastrichti kritériumok szerint egy ország adósságállománya nem lehet több, mint a 60 százaléka, de az EU országainak átlagos adósságrátája 2010-ben 83 százalék volt, s azóta egyre nő - emelte ki. A professzor ismertette az IMF véleményét, amely szerint évente 1,5 százalékpontot lehet lefaragni az adósságból a növekedés veszélyeztetése nélkül, ami minimum 15 éves "lefutást jelent", de véleménye szerint a pénzpiacok, illetve a befektetők türelme nem tart ki ennyi ideig.
Az Európai Uniónak, ha túl akarja élni a válságot, előre kell menekülnie, kialakítva a magországok közös fiskális politikáját, és kidobni a hajóból a ballasztokat - mondta Rácz Margit, az intézet kutatási igazgatója.
Hozzátette, hogy a fiskális stabilizáció növekedési áldozattal jár, s az elméleti megállapítás már 2012-ben igazolódik az EU-ban, ahol zéró növekedés lesz, és ennek következménye jelentkezik a foglalkoztatásban, a költségvetési bevételekben és az adósságok finanszírozásában is.
Az adósságot a piacról Európában csak öt AAA-s besorolással rendelkező ország tudja finanszírozni, a többiek erre aligha képesek - jelezte a kutató. Mint mondta, úgy tűnik, hogy Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 440 milliárd euró összege nem elegendő, hiszen Monti olasz kormányfő szerint országának esetleg 600 millió eurós csomagra lehet szüksége.
Rácz Margit szerint az EU magországainak közös fiskális politikát, így pénzügyminisztériumot kell létrehozniuk, s emellett a ballasztokat, ilyen Görögország, sajnos "ki kell dobni az euró hajójából, mert a görögök adófizetési hajlandóságát nem lehet megváltoztatni".
Kiss Judit az intézet kutatási igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a kis, nyitott Magyarország számára nincs alternatívája az exportorientált gazdaságpolitikának. Ráadásul a belső fogyasztás növelése ellen hat a jövedelempolitika, ugyanis a lakosság 13 százaléka húz hasznot az egykulcsos bevezetéséből, míg az 87 százalék számára hátrányos.
