A nemzetközi hitelminősítő szerdán Londonban ismertetett első ilyen jellegű összesítésében hangsúlyozza, hogy az új mutató - Emerging Europe Sensitivity Index (EESI) - nem érinti közvetlenül az érintett országok szuverén adósosztályzatait, ugyanakkor méri relatív sebezhetőségüket az olyan külső sokkoktól, amelyek érdemben növelhetik közadósság-szintjüket, és ennek révén lefelé ható nyomást gyakorolhatnak besorolásaikra.
A cég közölte, hogy a jelenlegi EESI-mutató tanúsága szerint a térségi országok haladást értek el legalábbis a korábbi magas folyómérleg-hiányok visszaszorításában, azonban ez alól vannak "kirívó kivételek", mindenekelőtt Törökország és Ukrajna.
Az S&P mérési módszertana szerint az ilyen hirtelen tőkekiáramlásokra és külső refinanszírozási kockázatokra Törökország messze a legérzékenyebb a régióban, 2,94-es indexszel. A török gazdaságban végbement hitelkihelyezési "boom" legnyilvánvalóbb mellékhatása ugyanis a folyómérleg-hiány gyors emelkedése. A török folyó deficit tavaly elérte a hazai össztermék 10 százalékát, ami többévi csúcs, és ehhez a romló folyamathoz hozzájárult az olajárak emelkedése is - írta szerdai elemzésében a Standard & Poor''s.
Az S&P szerint Törökország után Magyarország a második legérzékenyebb a potenciális euróövezeti sokkokra a cég eurósokk-érzékenységi listáján, 2,09-es mutatóval. A Standard & Poor''s kiemeli, hogy Magyarország esetében ezt nem a külső tőkehelyzet okozza - az alapszintű külső magyar fizetési pozícióban tavaly kismértékű többlet volt -, hanem elsősorban a nagy devizaadósság-állomány.
