Szétrobbant a hazai dohánylobbi

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) három tagja elhatárolódik attól a sajtóban megszellőztetett esettől, amely szerint a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslat végleges szövege azelőtt került Brüsszelbe, hogy annak utolsó módosítóit a parlament megszavazta volna. A módosítások nem egyeznek a szövetség javaslataival.

A dokumentum eljuttatását az Európai Bizottsághoz a sajtóban Sánta János nevével hozták öszszefüggésbe, aki a szövetség negyedik tagjának, a Continental Dohányipari Zrt.-nek az elnöke, egyben a szövetség soros elnöke is. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező, magyar tulajdonban lévő, de a legkisebb piaci súlyú Continental Zrt. vezetőjének neve szerepel azon a word-dokumentumon, amely a Brüszszelnek elküldött törvényjavaslatot tartalmazza.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. (ULT) által jegyzett közlemény szerint e cégek vállalatként is és mint a DBMSZ alapító tagjai megdöbbenten szembesültek a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek számos jogi és etikai kérdést vetnek fel.

A vállalatok hangsúlyozzák, hogy a módosítások nem egyeznek a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének számos alkalommal publikált javaslataival, illetve senkinek semmilyen, a szövetség szakmai álláspontjától eltérő javaslat képviseletére nem volt mandátuma.

Amíg a törvényjavaslat szerint kétezer lakosra jutna egy dohány árusító bolt, a közleményben megismétlik, hogy a szövetség egyértelműen foglalta el azt a szakmai álláspontot, amely szerint legalább 10-12 ezer dohánybolt szükséges ahhoz, hogy a feketepiac növekedését meg lehessen akadályozni, és egyetértettek abban is, hogy az üzleteknek a fenntartható működésükhöz más termékeket is szükséges árulniuk. A törvényjavaslat ehhez képest 6-7 ezer üzlettel számolna.

Kétszer is halasztottak

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat alapján az állam monopóliumot szerezne a dohány-kiskereskedelem felett, így dohánytermékeket csak koncessziós szerződések alapján működő kereskedők árulhatnának. A törvényjavaslat zárószavazása kétszer is szerepelt az Országgyűlés napirendjén, ám a kormánytöbbség február 20-án úgy döntött, csak az Európai Bizottság véleményének kikérése után szavazzon a parlament.