A lapunk által megkérdezett szakértők üdvözlik a kormány szándékát a támogatói döntések felgyorsítására, ám kétségüket fejezik ki, hogy a gyakorlatban ténylegesen sikerül-e tartani az általuk igen ambiciózusnak tekintett határidőket. Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke szerint a kormányrendeletben meghatározott határidő teljesítését jelentősen megnehezíti, hogy az uniós pályázatokat kezelő intézményrendszer létszámhiánnyal küzd.
Ez utóbbi helyzetre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, Petykó Zoltán is felhívta már a figyelmet, amikor tavaly ősszel az Európai Bizottság illetékes igazgatójával Gödöllőn tárgyalt. Az NFÜ elnöke akkor kiemelte, a korábbi időszakhoz képest kevesebb erőforrással gazdálkodnak a közigazgatási létszámleépítés és a bérstop miatt.
Maróczi Imre szerint már most is különösen nagy teher nehezedik a pályázati intézményrendszerre, miután a 2007–13-as uniós költségvetési időszak végéhez közeledve egyre nő a beérkező pályázatok száma, miközben a korábbi ügyeket is menedzselni kell.
A Pátosz elnöke szerint átmenetileg, 2013 végéig mindenképpen szükség lenne az apparátus létszámának legalább 30 százalékos azonnali növelésére, hogy a lerövidített határidőket teljesíteni tudja az intézményrendszer. Olcsóbbnak tűnik a létszámot most átmenetileg bővíteni, mint a bennragadó források miatt magyarázkodni – véli.
„Hibás lépés volt, hogy kormányváltás után a pályázati intézményrendszerben eltörölték a teljesítményalapú bérezést” – véli Heil Péter, aki 2002–07 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt.
A fejlesztéspolitikai szakértő szerint az itteni apparátust a bérpolitika, illetve a létszámgazdálkodás terén nem szabadna az államigazgatás más részein alkalmazott költségcsökkentő lépésekkel sújtani. A szakértő úgy véli, az az összeg, amelyet az állam megspórol a pályázati adminisztráció terén történő takarékoskodással, nem mérhető ahhoz, amelyet az intézményrendszer túlfeszítettsége miatt esetlegesen elveszítünk a lehívható uniós forrásokból. Heil Péter szerint az EU-pénzek kifizetését még a döntéshozatal decentralizálásával lehetne felgyorsítani. Sok esetben ugyanis a legmagasabb szinten döntenek az egyes projektek pénzügyi kereteiről, ami lelassítja a rendszert.
A kormányrendelet a minél hamarabbi pénzkifizetést azzal is elő kívánja segíteni, hogy gyorsítja a támogatási konstrukciók tervezését, elindítását. E szerint a jövőben az egyes projektfelhívások elkészítésére és meghirdetésére is legfeljebb 30 napos határidő áll az intézményrendszer rendelkezésére. „Korábban nem volt erre vonatkozó előírt határidő, így a döntés teljesülése esetén valóban gyorsulhat az intézményrendszer belső adminisztrációja” – mondta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Heil Péter szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kiírások előkészítésének legidőigényesebb része a társadalmi egyeztetés, amely a kiírásokban elkövetett hibák kiszűrését szolgálja. Ha az erre fordított idő rövidül, az növelheti a kiírásokban elkövetett hibák, ezzel együtt pedig a kiírások utólagos módosításainak számát is.
Heti harmincmilliárd forint kifizetése a cél
A 2007–13-as uniós költségvetési időszakban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2400 milliárdot fizettek ki. 2011 harmadik negyedévében közel 20 milliárd forintra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke. „Ezt a szintet legalább 30 milliárdra kell felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra még rendelkezésre álló időszakban, 2015 végéig az ország fel tudja szívni a még ki nem fizetett mintegy 5600 milliárdos forrást” – véli Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója.
Világgazdaság - Tar Gábor Heti harmincmilliárd forint kifizetése a cél A 2007–13-as uniós költségvetési időszakban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2400 milliárdot fizettek ki. 2011 harmadik negyedévében közel 20 milliárd forintra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke. „Ezt a szintet legalább 30 milliárdra kell felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra még rendelkezésre álló időszakban, 2015 végéig az ország fel tudja szívni a még ki nem fizetett mintegy 5600 milliárdos forrást” – véli Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója. Gyorsítanák a kiemelt beruházások engedélyezését is Az uniós források kifizetésének gyorsítását célozza az a törvényjavaslat is, amely a múlt héten került az Országgyűlés elé. A Belügyminisztérium által beterjesztett jogszabálytervezet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét 2 hónapról 30 napra csökkentené. A pénzlehívás gyorsítását célozza az EU-pénzek tavaly év végén kezdeményezett átcsoportosítása is. A brüsszeli jóváhagyására váró kormányzati terv szerint 163 milliárd forint kerülne át a zömében hosszú átfutású idejű közlekedésfejlesztési projekteket gondozó operatív programból (KÖZOP) a Környezet és energia operatív programba (KEOP), amely többek között viszonylag rövid idő alatt megvalósítható energiahatékonysági projekteket kezel. -->
