Bár New York és London után Szingapúr a harmadik legversenyképesebb város az Economist Intelligence Unit adatai alapján, a harminc legjobb helyezést elérő város közül huszonnégy Európában vagy az Egyesült Államokban található.
Ugyanakkor az átrendeződés megfigyelhető a felmérés gazdasági erőre vonatkozó paraméterét tekintve. A gazdasági szempontból legerősebbnek számító városok top húszas listáján mindössze öt, Ázsián kívüli helyszín található. A tizenkét, vezető kínai város között szerepel többek között Sencsen, Tiancsin és Dalian. A legerősebb harminckét ázsiai város a prognózis szerint legalább 5 százalékos gazdasági növekedést produkál 2016-ig, tizenkettő pedig a 10 százalékos rátát is eléri közülük.
Ugyanakkor az emberi erőforrást tekintve továbbra is az amerikai és európai városok uralkodnak, csakúgy, mint a kulturális tevékenységek és az általános életminőség viszonylatában. Szintén a fejlett országok mellett szólnak az olyan, a fejlődőknél még megoldatlan problémák, mint a környezetszennyezés csökkentése, illetve az, hogy a hatalmas infrastrukturális beruházásokról a "lágyabb" területekre, például az oktatásba tereljék át a forrásokat.
Érdekesség, hogy a feltételezésekkel ellentétben nem a metropoliszok, hanem a kisebb, 2-5 millió lakosú városok lesznek a fejlődés motorjai. Gazdasági erő szempontjából az EIU által monitorozott huszonhárom megaváros közül csak kilenc jutott be a top harmincba. Mi több, a jelek szerint nincs összefüggés a város mérete és a versenyképesség között, így kerülhet be a legjobbak közé a 36 millió lakosú Tokió és az 1,2 milliós Zürich is. Ugyanakkor a megfelelő népsűrűség egyértelműen hozzájárul a versenyképességhez a felmérés szerint.
Budapest a huszonharmadik helyen áll a csak európai városokat magába foglaló listán, míg a globális felsorolásban az ötvenötödik helyet foglalja el. A magyar fővárost a régiós versenytársak közül Prága és Varsó is megelőzi, az összpontszámot tekintve Lisszabonhoz és Moszkvához áll közel.
