Miközben Görögország és Spanyolország gazdasága visszaesik, addig Németországban a munkavállalók két évtizede a legnagyobb béremelést kapják. A közszolgák 6,3 százalékos bérnövekedést érhetnek el jövő év végéig. A szakadék egyre növekszik az euróövezeti gazdaságok között, amely rámutat arra, hogy az EKB monetáris politikája egyre kevésbé hatékony.
Míg a német munkavállalóknak kedvező hír, hogy emelkednek a bérek, addig Draghi nem valószínű, hogy pezsgőt fog bontani – mondta Carsten Brzeski, az ING Group közgazdásza a Bloomberg hírügynökségnek. Az EKB monetáris politikája túl laza Németországban és túl szigorú a periférián – mutatott rá Brzeski. A közgazdász úgy vélekedett, hogy az egységes monetáris politika nem megfelelő az összes ország számára, és végül sokkal nagyobb különbségeket okoz.
Draghi áremelkedési nyomással néz szembe, és arra figyelmeztetett, hogy az kapcsán felfelé mutató kockázatokat lát. Az EKB új elnöke még tavaly 1 százalékra csökkentette vissza az irányadó kamatszintet (novemberben és decemberben egyaránt 25 bázisponttal), valamint 1000 milliárd euró hitelt adott a bankoknak, 1 százalékos kamaton.
Az elmúlt évtizedben felgyorsult a munkaerő-piaci reform Németországban, amely javította a versenyképességet. Az Eurostat adatai szerint Németországban átlagosan 2 százalékkal növekedtek a bérek 2000 és 2009 között, amely kevesebb mint fele a spanyol 4,7 százalékos éves emelkedésnek. Most, hogy a két évtizede nem látott alacsony szintre csökkent Németországban, a németek nagyobb szeletet kaptak a tortából – írja a Bloomberg.
Egyes közgazdászok szerint a német bérnövekedés az egyensúly helyreállásának irányába mutathat. Az országnak a fogyasztás növekedésére lenne szüksége, míg a periférikus országokban a bérek csökkentésével állhat helyre a versenyképesség. Görögországban például 22 százalékkal csökkentették a minimálbért, hogy helyreálljon a versenyképesség.
Mégis, Holger Sandte szerint az EKB-nak egy dilemmával kell szembenéznie. A WestLB Mellon Asset Management közgazdásza hangsúlyozta, hogy az euróövezet nem egy optimális valutaövezet. A gazdaság egyes területein óriási a baj, és az árak eltérnek egymástól – mutatott rá.
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke szerint az EKB megkezdhetné a rendkívüli intézkedések visszavonását, és jelentős kockázatokat lát. Draghi azt mondta, osztja Weidmann aggodalmát, de azt is hangsúlyozta, hogy a tanács minden tagja elkötelezett a német stabilitás irányába. A központi bank előrejelzése szerint az infláció azonban jövőre visszasüllyedhet a jegybank 2 százalékos célszintje alá.
