A finn biztos azt is világossá tette a nemzetközi pénzügyi tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszternek, hogy az aggályokat el kell oszlatni, mielőtt a hiteltárgyalások megindulhatnak, és megnyugtatóan rendezni kell ezeket, mielőtt az európai adófizetők pénzéből megtörténik az első kifizetés.
A bizottságnál ugyanakkor azt is rendre hangsúlyozzák: a hiteltárgyalások megkezdéséről és az eljárásokkal kapcsolatban – a szolgálatok alapos jogi elemzése után – alapvetően politikai döntés születik. Ez azt jelenti, hogy ha a bizottság megfelelő mértékű politikai szándékot érzékel a magyar kormány részéről az aggályok feloldására, a probléma megoldására (és nemcsak technikai, hanem politikai szinten is), akkor attól függetlenül is dönthet a hiteltárgyalások megkezdéséről, hogy milyen szakaszban tartanak az eljárások. A politikai feltételek ilyen értelemben szétválaszthatók, és újra összekapcsolhatók a hiteltárgyalások kérdésével.
A magyar kormány arra hivatkozik, hogy nincs tisztában a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükséges előfeltételekkel, mert ezeket az EU nem közölte. Az Európai Bizottság szóvivője a múlt héten a megbízható jogi környezetet nevezte meg előfeltételként, míg korábban José Manuel Barroso bizottsági elnök a jegybank függetlenségét emelte ki. A brüsszeli testület szerint ezekről Rehn tájékoztatta a január 20-án Brüsszelben tárgyaló Fellegit.
A Népszabadság úgy tudja, a biztos arra kérte a magyar kormányt, oszlassa el a nemzeti bank teljes függetlenségére és a megbízható és stabil igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó kételyeket. A finn politikus jelezte, a jegybank függetlenségét nemcsak a törvény betűjének, hanem szellemének is tükröznie kell. Rehn helytelenítette a jegybank körül kialakult légkört, utalva a politikai nyomásra.
A biztos azt kérte, nyújtsanak be olyan törvényjavaslatot, ami kizárja további alelnökök kinevezését, a Monetáris Tanács létszámának növelését és a testület hatáskörének bővítését. A releváns jogszabályok, köztük az alkotmány felülvizsgálatát is szükségesnek ítélte. Rehn jelezte azt is, ezeket a módosításokat még a tárgyalások megkezdése előtt el kell fogadnia az Országgyűlésnek.
A finn biztos januárban állítólag kitért arra is: ha összerakják a Magyarország jogi és intézményi szerkezetében történt jelentős változásokat, akkor a kép aggodalomra ad okot. Elsősorban a demokrácia és a szabadság alapelveit féltik. A biztos állítólag azt is kiemelte, hogy a kért változtatások nem csak technikai jellegűek. Rehn politikai biztosítékot kért arra, hogy a magyar kormány orvosolja az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is jelzett szélesebb demokratikus aggodalmakat.
Rehn felhívta a magyar miniszter figyelmét arra is, Orbán Viktor kormányfőnek tudomásul kell vennie, hogy a hitelnek vannak feltételei. A bizottságnál ugyanakkor azóta is felmerül a kérdés, vajon a miniszterelnök hogyan viszonyul majd a hitelprogramhoz, amelynek eleve része, hogy az IMF gazdaságpolitikai javaslatait a kormányzat magáévá tegye.
