Százmilliárdos áfavisszatartástól szenvednek a hazai cégek

„Egyszeri, fájdalmas sokk” – így jellemezte az áfavisszaigénylések határidejének megnövekedését az ügyfeleinél Földes Balázs, a KPMG adótanácsadó áfaigazgatója. A február elsején hatályba lépő módosítás, melynek most volt először érezhető a hatása, 45-ről 75 napra tolta ki azt az időt, mely alatt az államnak fő szabály szerint el kell utalnia a visszaigényelt áfát a cégeknek.

A forintosított összeg nem kicsi: az NGM lapunknak adott válaszai szerint a módosítás hatása az április és június havi pénzforgalmi egyenleg javulásában jelentkezik. „Az áprilisi hatás becsült mértéke 85-90 milliárd Ft volt, míg júniusban hasonló nagyságrendű egyenlegjavító hatásra számítunk. A későbbi hónapokban a fenti hatást csökkentheti, ha az adózók nagyobb hányada él a lehetőséggel, hogy a számlák megfizetettsége esetén az áfa 45 napos határidővel igényelhető vissza. A változtatás éves hatásaként ezért mintegy 100-120 milliárd Ft pénzforgalmi szemléletű egyenlegjavulásra számítunk” – áll a válaszban.
Az NGM szerint a havi bevallóknál az áprilisra eső kiutalást májusra, a negyedéves bevallóknál az első negyedéves bevallás júniusra eső kiutalását júliusra, míg éves bevallóknál a 2013. áprilisra eső kiutalást májusra tolja el.

A visszaigénylési határidő megnövelése az olyan, klasszikusan áfavisszaigénylő szektorokat érinti elsősorban, mint az exportőr, vagy külföldieknek bérmunkát végző cégek, illetve a gyógyszer-, nyomdaipar – mondta a Világgazdaságnak Földes Balázs. Előbbieket azért, mert belföldi beszerzéseik, költségeik után visszaigényelnek, míg külföldre áfamentesen értékesítenek. Utóbbiak pedig normál kulcsú termékekből állítanak elő árut, amit aztán alacsonyabb kulccsal adnak el.

Emellett érzékenyen érintheti az egyszeri nagyberuházásokban, beszerzésekben érintett cégeket, hiszen egy milliárdos ügylet után százmilliós nagyságrendű tétel lehet az áfa, amit később kapnak vissza az államtól. „Nem ritka, hogy egy ilyen döntésnél komolyan tervezni kell a finanszírozást, volt olyan ügyfél, akinél úgymond kezelendő problémaként jelentkezett a kitolt határidő” – magyarázta Földes Balázs. A szakember úgy véli, a mostani átállás a sokk elmúltával nem jelent folyamatos gondot azoknál a cégeknél, melyek állandó visszaigénylő pozícióban vannak, hiszen „például októberben már teljesen mindegy lesz cash-flow szempontjából, hogy melyik hónapra vonatkozó visszaigénylés érkezik épp”.

Újra és újra jelentkező nehézséget jelenthet ugyanakkor az említett nagy, egyszeri tranzakciónál, üzletágértékesítéseknél. Az adószakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tapasztalat szerint a cégek nemigen merik kérni a főszabálytól eltérő, 45 napos, rövidített visszaigénylést, amellyel akkor élhetnek, ha minden egyes szállítói számlájuk – a le nem jártak is – ki van fizetve. Ha ugyanis csak egy ötezer forintos kifizetetlen tételt is talál a kérés nyomán vizsgálódó NAV, akkor máris akár a teljes bevallás végösszegének 5 százalékáig terjedő, óriási bírsággal szembesülnek a vállalkozások.

„Egy-két ügyfél volt csupán, amely megpróbálta a bevallást és kifizetéseket úgy időzíteni, hogy élhessen a 45 napos kiutalással” – mondta. Az adminisztrációs átállás sem könnyíti meg a cégek dolgát: a NAV-nyomtatványokon egy eldugott alsó sarokban van rubrika a 45 napos kérelemről, de ezt is csak a hozzáértők azonosíthatják, mert nincs mellette magyarázat. Csak annyi, hogy ez nyilatkozattételi lehetőség a vonatkozó törvény alapján.

Érdekesség, hogy a körbetartozásokkal és likviditáshiánnyal leginkább küzdő építőipart ez a szabályozás csak részben érinti, mert az engedélyköteles munkáknál fordított áfa van. A nem engedélyköteles munkáknál ugyanakkor „elég jelentősen sújtja az új szabály a vállalkozókat” – mondta Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A határidő meghosszabbításának makrogazdasági jelentősége nincs, a kiadási oldali csúszás csökkenti a büdzsé idei finanszírozási igényét – mondta Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. Az ESA-szerinti, „EU-s” egyenleget ez a hatás nem befolyásolja – hangsúlyozta a szakember.

Az európai középmezőnyben vagyunk a 75 napos magyar gyakorlattal

A 75 napos visszaigénylési lehetőség egyáltalán nem kiugróan hosszú az uniós gyakorlatban. Az országok saját hatáskörben dönthetnek a kifizetés határidejéről, a déli országokban – Olaszország, Spanyolország, Görögország – például év közben főszabály szerint nem lehet visszaigényelni, így szélsőséges esetben akár egy évet is várni kell a pénzre. Belgiumban negyedéves csúszással érkeznek meg az összegek, de az Európai Unió egészében sem ritka a 3–6 hónapos határidő. Igaz, van példa az azonnali utalásra is, például a németeknél, cseheknél. Az Európai Bíróság korábban több olyan ügyben is próbált megállapításokat tenni, amikor egy ország határozatlan ideig csúsztatta az áfakifizetést. Magyarországnak is volt ilyen esete: múlt év nyarán ítélte el a bíróság azt a hazai gyakorlatot, amely a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizárta. A becslések szerint a korábbi szabályozással százmilliárdos nagyságrendű összeget tartott vissza az állam. Az ügyben egy cég tett panaszt az eu-nál, ez kötelezettségszegési eljárással folytatódott, majd az említett bírósági ítélettel végződött. Vélhetően erre született „válaszul” a magyar szabályozás: megkapja ugyan a még ki nem fizetett számla áfáját is a cég, de csak hosszú határidővel.