Európának a reménye is sanyarú: az ázsiaiak épp elszedik az orra elől a gázt, de talán később feladják
Az iráni háború felborítja a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piacának idei kilátásait, mivel az emelkedő árak, a fő beszállító, Katar export-infrastruktúrájának károsodása és az új ellátási források megteremtésének esetleges késedelme kétségeket vet fel az árérzékeny ázsiai vásárlók korábban várt keresletével kapcsolatban.
A közel-keleti konfliktus előtt az elemzők arra számítottak, hogy a globális LNG-kínálat az idén akár 10 százalékkal, 460-484 millió tonnával is növekedhet, mivel elsősorban az Egyesült Államok és Katar új kapacitásokat teremt, és várhatóan ezzel párhuzamosan növekszik majd a kereslet.
Ezt a prognózist azonban felborította a Hormuzi-szoros lezárása, amely a globálisan felhasznált LNG 20 százalékát eltüntette a piacról, és egy iráni támadás következtében három-öt évre kiesett Katar exportjának 17 százaléka, évi 12,8 millió tonna.
Romlanak a globális kínálati kilátások
A nagy tanácsadó cégek, az S&P Global Energy, az ICIS, a Kpler és a Rystad Energy ezért módosítottak az előrejelzéseken, és
35 millió tonnával csökkentették a globális kínálati kilátásokat.
Ez a mennyiség körülbelül 500 LNG-szállítmánynak felel meg, ami Japán éves importjának a fele, Bangladesét pedig öt évre fedezi.
„Arra számítunk, hogy ez a gázárválság arra késztet majd néhány országot, hogy újragondolja a gázigénye növelését, így az LNG iránti kereslet kevésbé emelkedik majd, mint a háború előtti előrejelzésünk” – idézte a Reuters Lucien Mulberget, az S&P Global Energy elemzőjét.
A cég várakozásai szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek LNG-exportja az idén 33 millió tonnával csökken, és további 19 millió tonnával 2027 és 2029 között, mivel várhatóan csúszik majd
- a katari North Field bővítése
- és az ADNOC Al Ruvaiszi LNG-projektje.
Brutálisan megugrott az LNG ára
Az ellátási sokk miatt az ázsiai LNG-árak 143 százalékkal megugrottak a háború kezdete óta, és ez már a második jelentős áremelkedés az elmúlt négy évben; az elsőt az Ukrajna elleni orosz invázió okozta.
Bár egyelőre Ázsiába terelik át az eredetileg Európába szánt LNG-szállítmányokat, a több mint hároméves csúcson lévő, egymillió brit hőegységre (mmBtu) vetített 25,30 dolláros ár jóval meghaladja a 10 dolláros küszöbértéket, amelynél a feltörekvő piaci kereslet fellendül, és
az elemzők szerint az árak 2027-ig ezen a komfortzónán felül maradnak.
A Rabobank arra számít, hogy az ázsiai árak idén átlagosan 16,62 dolláron, 2027-ben pedig 13,60 dolláron maradnak, míg a UBS ennél még magasabbra: az idei évre 23,60 dollárra, a jövő évre pedig 14,50 dollárra emelte az előrejelzését.
„Rövid távon a piac elsősorban a magasabb árak és a dél-ázsiai kereslet visszaesése révén egyensúlyoz újra” – hangsúlyozta Laura Page, a Kpler LNG Insight vezetője.
A legnagyobb exportőr nem tudja növelni a termelést
Katar LNG-exportjának nagyjából a 80 százaléka Ázsiába irányul, és az árérzékeny vásárlók, például Banglades és India részben azzal reagálnak a válságra, hogy egyre inkább visszaállnak a szénre, míg Pakisztán négynapos munkahét bevezetésével korlátozza az energiafelhasználást.
Az Egyesült Államok ugyan a világ legnagyobb exportőre, de nem tudja pótolni a kiesett katari LNG-t,
mert az üzemei majdnem teljes kapacitáson működnek. Sokat keresnek viszont a válságon, mert annak adják az LNG-t, aki a legtöbbet fizeti érte.
Új jelentős szereplő lehet majd a világpiacon Argentína, amely a világ legnagyobb palaolaj és -gázkészletével rendelkezik, gyors ütemben fejleszti a kitermelést és az exporthoz szükséges infrastruktúrát, és kész hosszú távon garantálni Európa energiabiztonságát, idén azonban még nyújt megoldást.
Véglegesen csökkenhet az LNG iránti igény
A válság következtében megnőhet a kereslet Ázsiában a hazai energiaalternatívák iránt, ami Sam Reynolds, a zöldenergiára való átállást segítő amerikai Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) LNG-kutatási vezetője szerint azt is jelentheti, hogy véglegesen csökken majd az igény a cseppfolyósított földgázra.
A legnagyobb importőr, Kína már korábban is csökkentette az LNG-től való függőségét. Az import egy évtizeden át gyorsan nőtt, mielőtt Peking a hazai gáztermelésre, a magasabb orosz vezetékes importra és a megújuló energiára helyezte a hangsúlyt.
A hazai gáztermelés folyamatos növekedése, a Szibéria Ereje vezetéken keresztül érkező több gáz és az orosz Arctic LNG 2 projekt folyamatosan növekvő volumene
bőven ellensúlyozza a katari szállítmányok kiesését,
amelyek Kína mintegy 400 milliárd köbméteres éves gázfelhasználásának 6 százalékát teszik ki.
A kevésbé árérzékeny piacokon azonban, mint például a második és harmadik legnagyobb importőr Japán és Dél-Korea esetében, a háború valószínűleg nem fogja lényegesen megváltoztatni a gázbeszerzési terveket, mivel nincsen jelentős hazai termelésük, és nem férnek hozzá vezetékes gázhoz sem.
„Nem hiszem, hogy megváltozik majd az az alapvető tény, hogy a Közel-Kelet – és különösen Katar – fontos szerepet játszik” – erősítette meg Cugaru Rjoszuke, a legnagyobb japán LNG-vásárló, a JERA vezérigazgatója.
