Továbbra is a bizalomhiányt emlegetik
Az ország komoly kihívások előtt áll, vissza kell állítani a piac Magyarország iránti elvesztett bizalmát, és mielőbb meg kell állapodni az IMF-fel – ebben egyetértettek a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett Pénzügyi Csúcstalálkozó résztvevői, és ezt hangsúlyozta Fellegi Tamás leköszönő miniszter is.
László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere szerint hamarosan devizakötvényt kell kibocsátani, ez azonban az IMF-fel való megállapodás aláírása előtt reménytelen. Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője szerint a tárgyalásokat a jegybank függetlenségével kapcsolatos kifogások rendezése után lehet megkezdeni, de nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a jelenleg a parlament előtt lévő tervezet tartalmazza-e a valutaalap által kívánt változtatásokat. A tárgyalások lehetséges lezárásának időpontját illetően sem kívánt jóslatokba bocsátkozni, mint mondta, „nincs kristálygömbje”. Hangsúlyozta azonban: az IMF nem feltételeket akar szabni, hanem egy tartós növekedést biztosító programról kíván megállapodni. A sarokszámok nincsenek kőbe vésve, az előző megállapodásban szereplő deficitcélok például többször is módosultak – emlékeztetett.
Egyáltalán nem biztos, hogy a kormány valóban meg akar állapodni – vélekedett Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piacok kutatási részlegének vezetője, aki Raffaella Tenconival, a Bank of America Merrill Lynch közgazdászával együtt a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanságban, a befektetők elriasztásában és a jogi bizonytalanságban jelölte meg a magyar gazdaság gyenge pontjait. Bajnai Gordon szerint a halogatás legfőbb oka, hogy a megállapodáshoz el kellene ismerni a jelenlegi gazdaságpolitika kudarcát. „Az IMF nem megoldás, hanem haladék, második esély, hogy a korábbi hibáinkat legyen idő kijavítani” – szögezte le a volt miniszterelnök.
A gazdaság visszaesése – az első negyedévben a nyers adatok szerint 0,7 százalékkal csökkent a GDP éves összevetésben – nem kis részben a hitelezés visszaesésének tudható be. Jelasity Radovan, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója rámutatott: a hitelezés megindulása nélkül még évekig nem lesz növekedés, márpedig a kihelyezett hitelek volumene jelenleg a 3-4 évvel ezelőtti szintek negyede. Hasonlóan vélekedett Bajnai Gordon is, aki szerint éppenséggel „a bankok ellen meghirdetett háború tolta recesszióba az országot”, márpedig 1 százalékos GDP-növekedéshez a hitelezés 4-5 százalékos bővülése lenne szükséges. A kis- és középvállalkozások, amelyek az elmúlt húsz év alatt nem tudtak összekapcsolódni a modern tőkével, a jelenlegi hitelszűkének is a fő vesztesei – hangsúlyozta Bajnai Gordon. A magyar gazdaság csupán 0-1 százalékos növekedésre lehet képes annak ellenére, hogy 2 év alatt beérkezett mintegy 4000 milliárd forint többletforrás – vélekedett Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, aki szerint: a legfontosabb feladat a belső piacok erősítése.
A Széll Kálmán Terv 2.0 részét képező új adókat Vámosi-Nagy Szabolcs korábbi APEH-elnökhelyettes adótechnikai szempontból jónak nevezte, és egyetértett azzal is, hogy a feketegazdaság nagy és növekvő súlya miatt a fogyasztást kell megterhelni. A hektikus, folyamatos változtatás azonban csökkenti a tőkevonzó képességet – hangsúlyozta. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint illúzió azt gondolni, hogy az új adók alanyai nem hárítják át a terheket. Az új adócsomag a gazdaságot negatívan fogja érinteni: a növekedést lassítani, a feketegazdaságot erősíteni, az inflációt pedig emelni fogja – prognosztizálta Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, aki szerint hasznosabb lett volna a progresszív szja visszaállítása, a vagyonadó bevezetése és az állami támogatások racionalizálása.
A középosztály nagy része csak ürügye, nem pedig nyertese a jelenlegi kormányzásnak – szögezte le előadásában Bajnai Gordon, aki szerint a legfontosabb teendők a munkaerővel, a tőkével és az intézményi-jogszabályi környezettel kapcsolatosak.
A megoldás a kormány kezében van, amelytől a választópolgárok akár két választás között is kikényszeríthetik a változást – hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
1,6 százalékos növekedésre alapoz a büdzsé
A kormány június 15-ig nyújtja be a jövő évi költségvetést, a főszámokat július 9-ig tárgyalja a parlament – értesült az MTI. A nemzetgazdasági tárca közzétette az ezt megalapozó makropályát: 1,6 százalékos GDP-növekedéssel és 299 forintos euróval számol.
