újra csökkennek a reálkeresetek
A havi rendszerességű keresetek átlagosan 9,9 százalékkal nőttek, a nem rendszeresek viszont csaknem 25 százalékkal csökkentek. Ez jelentős részben a magas bázis következménye – a 2010 végi prémiumok jelentős részét ugyanis a lecsökkentett szja-kulcs miatt 2011 elején fizették ki –, de fontos szerepe lehetett az alapfizetések kényszerű emelését ellensúlyozó munkaadói magatartásnak és a romló konjunktúrának is. A legalább 5 főt foglalkoztató cégek (melyek alkalmazotti létszámukat tekintve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kb. 84 százalékát képviselik) többsége tehát a kormányzati elvárásoknak megfelelően arra törekedett, hogy az alapbérekben igyekezzen kompenzálni munkavállalóinál az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosítási járulék emelése okozta negatív hatásokat. Ehhez szigorú feltételekkel, de segítségükre van a kormány által biztosított adókedvezmény, illetve kiegészítő támogatás igénybevételi lehetősége. Emellett a 2012. és 2011. évi minimálbér közötti sávban keresők bérének emelését a cégek nem kerülhették el, ami – a mindkét évben minimálbéren foglalkoztatottak esetében – mintegy 20 százalékos növekményt jelent. Feltételezhető, hogy a KSH kereseti statisztikájából kimaradó 5 főnél kisebb cégek alkalmazkodási lehetősége és szándéka mérsékeltebb, mint a náluk nagyobb foglalkoztatóké.
Az előírásokat teljesítő cégeknél azonban a bérköltség növekedése kényszerű létszámcsökkentést, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának emelkedését okozhatja. Ezt támasztja alá, hogy 2012 első két hónapjában a versenyszférában decemberhez képest 1,8 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,6 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma. (A 2011. évi átlaghoz képest 2,9 százalékkal.) Emellett számos ágazatban január–február folyamán jelentősen csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a részmunkaidősök javára. A legnagyobb foglalkoztató iparban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 1,4 százalékkal csökkent, miközben a részmunkaidősöké 1,5 százalékkal nőtt (az előző év azonos időszakához képest). A kereskedelemben ugyanezek az arányok –3,7 százalék és +12,2 százalék, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban –8,9 százalék és +11,8 százalék, míg a mezőgazdaságban –1,4 százalék és +11,3 százalék. Utóbbi ágazatokban a minimálbéresek aránya igen magas.
A vállalkozásoknál a 7 százalékos bruttó keresetnövekmény a tavaly megkezdett szja-reform folytatása nyomán az első két hónapban nettó 3,7 százalékos növekedéséhez volt elegendő. Mivel a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmény feltételei 2012-ben nem változtak, ezért ez idén már nem tud hozzájárulni a bruttó-nettó olló negatív nyílásának szűküléséhez. A reálkereset (az első kéthavi) 5,7 százalékos fogyasztói árindex mellett 1,9 százalékkal csökkent. Az alkalmazásban állók létszámának csökkenése következtében a nettó nominális bértömeg – mely az egy főre jutó mutatónál erősebb összefüggést mutat a fogyasztással – csak 2 százalékkal nőtt (reálértelemben 3,5 százalékkal csökkent). Mindez azt mutatja, hogy idén január–februárban összességében romlott a versenyszféra kereseteinek vásárlóereje.
A költségvetési szférában fenn kívánják tartani a kompenzációs rendszert, hogy 2012-ben se csökkenjen senkinek a havi nettó jövedelme. A dolgozóknak külön nyilatkozattal kell kérniük, hogy a munkáltatójuk adjon bérkompenzációt, melyet januárig visszamenőleg folyósítanak. A jogosultságot igen bonyolult előírás szerint állapítják meg, függ a család összetételétől, a kereset nagyságától, a gyermekek számától, a munkában eltöltött időtől. Mindezek tükrében az első kéthavi kereseti adat (bruttó kereset indexe: +1,7 százalék, nettó kereset indexe: –0,6 százalék, reálkereset indexe: –5,8 százalék) még javulhat, de a reálkereset csökkenése biztosra vehető.
A 2010 óta a kereseti statisztikákban külön is szereplő nonprofit szektor (az alkalmazásban állók 4 százalékával) átlagkeresete az elmúlt két évben (különösen tavaly) reálértelemben is bővülni tudott. A 2012. január–februári kereseti statisztika alapján a reálkereset idén várhatóan itt is csökkeni fog, de a szektor létszámának elképzelhető bővülése következtében a keresettömeg növekménye itt biztosíthatja a vásárlóerő kismértékű emelkedését.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 2012 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3 százalékkal csökkent a reálkereset. Ennek mértéke éves átlagban kisebb (2,5 százalék körüli) lehet, mivel a költségvetési szférában még javulást okozhat a bérkompenzáció, illetve az inflációban is lassulás valószínű.
Szigorodnak a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályok is, ami sok céget arra ösztönöz, hogy a béremelést – a nem havi rendszerességű kifizetések visszafogása mellett – e juttatások csökkentésével ellensúlyozza. Az OTP Pénztárszolgáltató által készített friss reprezentatív kutatásból kiderül, hogy idén 14 százalékkal csökkent a juttatást adó cégek száma, 7 százalékkal a béren kívüli juttatások összege.
A jövedelmek egyharmadát képviselő nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez a költségvetésben tervezettnél nagyobb infláció következtében novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre lesz szükség. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében a tervezett infláció szerint megvalósult 4,7 százalékos emelés és a (GKI prognózisa szerint várható 5,3 százalékos) tényleges infláció szerinti emelés különbözetét a költségvetésnek kompenzálnia kell. Szigorodtak a nyugdíjazás feltételei, megszűnt a korhatár előtti öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj megszűnésével a megváltozott munkaképességűek szigorúbb feltételekkel juthatnak ellátáshoz. Az egyéb jövedelmi elemek közül a családi pótlék nominális összege változatlan, az álláskeresési támogatás szabályai szigorodtak, és az egyéb szociális jövedelmeknél sincs lehetőség bővülésre. A nehezen mérhető vállalkozói jövedelmek esetében a szűkülő belföldi értékesítési lehetőségek kis eséllyel biztosítanak lehetőséget a növekedésre. A fenti hatások eredőjeként a reáljövedelmek a reálbérekkel párhuzamosan, ezzel nagyjából megegyező mértékben, körülbelül 2,5 százalékos mértékben csökkennek.
Folytatódó reform, bérkompenzáció és kiegészítő támogatás
Idén folytatódott a tavaly megkezdett szja-reform. A legfontosabb változás, hogy a 202 ezer forintos havi bruttó jövedelem alatt kivezetik a szuperbruttó adóalapot, míg 202 ezer forint felett teljes egészében megmarad. Ennek értelmében a tényleges adó mértéke havi 202 ezer forint alatt 16 százalék, e felett pedig továbbra is 20,32 százalék. Ez a változás átlagosan 5 százalékos adóteher-csökkentést jelent. Az emiatt kieső állami bevételek kompenzálása érdekében teljesen megszűnt az adójóváírás intézménye, továbbá 1 százalékponttal, 8,5 százalékra emelkedett az egészségbiztosítási járulék mértéke. A fenti hatások összességében – változatlan bruttó bér esetén – a nettó közel 11 százalékos csökkenését okozzák. Ennek kompenzálására a kormány a tavalyi 78 ezer forintos minimálbért, nettó értékének szinten tartása érdekében 93 ezer forintra emelte (a garantált bérminimumot 94-ről 108 ezerre).Azok a cégek, amelyek az egyes kereseti sávokhoz kapcsolódó elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések 5 százalékot meghaladó részének költségeit. Számos esetben az 5 százalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál, így a munkavállalók nettó bére csökkenhet. A kormány ezért kiegészítő támogatásról döntött. Azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Az is fontos szabály, hogy a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.
Azok a cégek, amelyek az egyes kereseti sávokhoz kapcsolódó elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések 5 százalékot meghaladó részének költségeit. Számos esetben az 5 százalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál, így a munkavállalók nettó bére csökkenhet. A kormány ezért kiegészítő támogatásról döntött. Azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Az is fontos szabály, hogy a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.