Fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslata, amely az illeték személyi hatályát - meghatározott kivételektől eltekintve - kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, továbbá részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is.
Az Országgyűlés honlapján olvasható módosító javaslat kiemeli az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést, ugyanakkor kiterjeszteni javasolja a törvény tárgyi hatályát a jegybanki - legalább egynapos, legfeljebb kéthetes - betételhelyezésekre.
300 milliárdos könnyítés
Háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagban állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz-KDNP-frakció - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, közölve többek között: a kisadózók esetében egy tételes váltja ki az eddigi terheket, és hasonló lépés várható a 25 dolgozónál kevesebbet alkalmazó kisvállalkozóknál is.
A javaslat szerint amennyiben az illeték alanya a Magyar Nemzeti Bank vagy a kincstár, az illeték mértéke - illetékfizetési korlát nélkül - az illetékalap egy ezreléke. Speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék - áll a javaslat indoklásában. Az MNB még nem nyilatkozott a javaslatról. Kérdés, milyen nagyságrendű terhet jelentene ez a tavaly 13,6 milliárdos nyereséggel záró jegybanknak. Kérdés az is, hogy a kincstárra kiterjesztett fizetési kötelezettséggel összességében hogyan járna az államháztartás.
A bankközi műveleteket teljes körűen mentesítené a javaslat az illetékfizetési kötelezettség alól, ahogy az értékpapír-piaci műveleteket is. A bankközi műveleteknél a javaslat kiemeli a törvény hatálya alól a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveleteket.
Az értékpapír-piaci műveletek mentesítése érdekében a módosító indítvány pontosítja, hogy az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget. Biztosítja továbbá, hogy abban az esetben se keletkezzen illetékfizetési kötelezettség, ha a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem kapcsolt vállalkozása útján végzi. Kiemeli a javaslat az illetékfizetési körből a csoportfinanszírozás keretében megvalósuló fizetési műveleteket, ha azt ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató bonyolítja le, továbbá a rontott, hibás és egyéb technikai jellegű fizetési műveleteket. A módosító javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározza a befektetési vállalkozás, befektetési szolgáltatás és az ügyfélszámla fogalmát.
A hatezer forintos felső határ pozitív – mondta a Világgazdaság Online-nak a tranzakciós adóra vonatkozó módosító javaslatról egy névtelenséget kérő piaci szakértő. „Így nem viszik ki a pénzt külföldre a vállalatok” – tette hozzá.
Ugyanakkor kedvezőtlen fordulatnak nevezte, hogy a Magyar Nemzeti Bankra és a kincstári ügyletekre ez nem vonatkozna. „Itt is mindenképpen szükséges lenne felső határ” – hangsúlyozta.
A bizottsági javaslatról a benyújtás után nem sokkal a miniszter is nyilatkozott: Matolcsy György Rogán Antallal, a Fidesz és Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével egyeztett "a kormánypártok által megfogalmazott, a munka világát érintő, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványok konkrétumairól".
A nemzetgazdasági miniszterezt követően kifejtette, hogy a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ezzel 100 milliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett egyezrelékes pénzügyi tranzakciósilleték-bevételből. (Bonyolítja a helyzetet, hogy ennél több, összesen 240 milliárd jön majd be mindebből, a pénzből máshova is megy majd. Az átfogó képhez lásd keretes írásunkat)
További 100 milliárd forintot úgy biztosítana a tárca, hogy a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból 100 milliárd forintot "venne kölcsön" - jelezte Matolcsy György. A csomaggal szerinte a növekedés 2 százalék is lehet jövőre.
Matolcsy György beszélt arról is, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményekképpen az eredeti, 280 milliárd forintos tervekhez képest 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban. A csökkenés oka, hogy elfogadták a bankszövetség azon javaslatát, hogy a magyar pénzügyi tranzakciós illetéket - a bevezetés évében mindenképpen - a német és osztrák bankrendszerben alkalmazott, a pénzügyi tranzakciókat terhelő felső korláthoz igazítsák, ami átszámítva 6000 forint - fejtette ki Matolcsy György. Hozzáfűzte, hogy 2013-ban megmarad a bankadó fele, ami 60 milliárd forint bevételt biztosít.
A tervezettnél 140 milliárd forinttal kisebb illetékbevételt három forrásból pótolják ki: 50 milliárd forintot biztosítanak a kamatfizetési megtakarításból, emellett úgy gondolják, hogy mind az MNB-nél, mind az államkincstárnál 100-100 milliárd forintnál több bevételt hoz a tranzakciós illeték kiterjesztése. Ez a többlet Matolcsy György szerint 40 milliárd forinttal javítja a költségvetés pozícióját. További 50 milliárd forint bevételt hozhat, ha sokan választják az új program lehetőségeit, és a vállalkozók élnek az élőmunkateher csökkentésével, az kedvezően hat a magyar gazdaság növekedésére.
Külső környeze6t elromlott – mondta Keszeg Ádám a Világgazdaság Online-nak. Utóbbi időben a forint nem reagálta le a lokális pozitív hírek miatt ezeket a folyamatokat – utalt az IMF-tárgyalások várható megkezdésére a Raiffeisen Bank elemzője.
Az eurót reggel még 286 forint körül jegyezték, délutánra 290 közelébe került a kurzus.
A másik oka a forint esésének, hogy a gazdasági miniszter bejelentéseit nem fogadta jól a piac. Keszeg Ádám szerint a 300 milliárdos forintos növekedési program bevételi oldalával gond lehet. Az MNB és a kincstári tranzakciós megadóztatása olyan, mintha egyik zsebből a másikba tennék a pénzeket a Raiffeisen elemzője szerint.
Hozzátette: a tartalékok elköltése is problémás. Az MNB mai inflációs jelentésében az áll, hogy a tartalékok nem használhatják fel, mert csak így teljesíthető a hiánycél, ezt pedig máris megszegik.
A harmadik ok a forint gyengülése mögött, hogy az utóbbi napokban a 288 komolyabb ellenállás volt, és ez most elszakadt.
A bizottság változtatna egy másik adón is: kivenné a biztosítási adó-törvényből a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevételre kivetni tervezett 30 százalékos biztosítási adót a parlament költségvetési bizottsága, viszont helyette megmaradna az ugyancsak 30 százalékos baleseti adó - a módosító javaslat a parlament honlapján jelent meg.
A bizottság azzal indokolja a módosítást, hogy a biztosítók kiépítették a baleseti adó informatikai rendszerét, amely jól funkcionál, és a változás több hátránnyal járna, mint amennyi előny a baleseti adó megszüntetése miatt várható.
Probléma lenne például a már beszedett, de visszajáró baleseti adóból, amelynek kapcsán jogviták keletkeznének. A módosító javaslat kiveszi a biztosítási adófizetési kötelezettség alól a viszontbiztosításokat, illetve a mezőgazdasági biztosításokat. Utóbbihoz az állam támogatást nyújt, és alapvető cél a mezőgazdasági biztosítások - az öngondoskodás - növelése.
A viszontbiztosítás pedig azért kerülne ki a biztosítási adó alól, mivel a viszontbiztosításba adott állomány után az adót egyszer már megfizette az eredeti biztosító.
Rogán Antal hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jelentős exporttevékenységet kifejtő cégek esetében a vállalatközi pénzforgalmat nem érdemes a tranzakciós illeték hatálya alá vonni. A költségvetés átrendezésének tételei -140 milliárd: bankokat terhelő tranzakciós adó enyhítése
-300 milliárd: növekedési csomag miatti bevételkiengedés
+240 milliárd: MNB-t, kincstárt terhelő tranzakciós adó
+150 milliárd: IMF-megállapodás miatt a kamatkiadás csökkenése
+50 milliárd: plusznövekedésből adódó pluszbevétel -->
