Erősítik a takarékok védőhálóját
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) nem számít jelentős mértékű többlettőke-követelmény előírására, mivel az országos integrációt alkotó 102 takarék és három kisbank mögé kifeszített védőháló megfelel a felügyeleti elvárásoknak.
Az OTSZ közgyűlése május végén döntött arról, hogy megerősíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét. Részben ezt szolgálja, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba.
A rendszer erősítésének az OTSZ szerint több oka is volt. Egyrészt a válság a takarékszektorban is növelte a kockázatokat, másrészt az üzleti aktivitás növelése is ezt követeli, hiszen nagyobb hitelvolumen – a nagy számok törvénye alapján – több kockázatot termel ki – hangsúlyozta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője.
Mint mondta, a szövetség már korábban is kiállt a kötelező integrációs és intézményvédelmi tagság mellett, a takarékok számára ugyanis ezek a szervezetek tölthetik be azt a szerepet, amelyet a kereskedelmi bankoknál a tőkeerős nagy nemzetközi vagy hazai bankcsoportok.
A több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkező OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredően folyamatosan monitorozza tagjait és időben beavatkozik, ha szükség van rá. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor – az integráció révén – mintegy 700 milliárd forint összegű szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához.
Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csőd az országos integráció tagjai között. Egyetlen egy esetben sem kellett az Országos Betétbiztosítási Alaphoz fordulni – közölte Varga Antal.
