Július 10-én dönt a német Alkotmánybíróság arról, hogy ideiglenes rendelkezéssel megtiltsa-e az uniós fiskális paktumról, illetve az állandó euróövezeti mentőalapról (Európai Stabilitási Mechanizmus, European Stability Mechanism - ESM) szóló két törvény hatályba lépését, amit múlt hét pénteken fogadott el a német parlament két háza kétharmados többséggel.
Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a bíróság a jogszabályok ellen keresetet benyújtók meghallgatása keretében hozza meg döntését. Jövő kedden csupán arról dönt a taláros testület, hogy ideiglenesen megakadályozza-e annak hatályba lépését addig, amíg a bíróság megvizsgálja a jogszabályokkal szemben felhozott aggályokat, vagyis, hogy a törvények nem sértenék-e meg az ország alkotmányát.
A két törvény közül különösen az ESM-ről szóló jogszabály sorsának alakulása fontos az eurózóna válságának kezelése szempontjából. A jelenlegi ideiglenes eurózóna-alapot (EFSF) felváltó ESM létrehozásáról még tavaly tavasszal egyeztek meg a valutaunió vezetői. Az ESM-nek a tervek szerint 700 milliárd eurónyi jegyzett tőkéje lesz, ebből 500 milliárdot tesz ki a súlyos adósságproblémákkal küzdő országok számára mozgósítható hitelkeret. A 200 milliárdos különbséget az indokolja, hogy legalább ekkora összeget kell tartalékolnia az ESM-nek, hogy a hitelminősítőktől megkapja a legmagasabb besorolást.
Állandó Stabilitási Mechanizmus (ESM, euró)
Jegyzett tőke: 700Ebből lehívható tőke, garanciavállalás: 620
Ebből tényleges befizetés: 80
Felhasználható hitelkeret: 500
A 700 milliárdos összegből 620 milliárdot tesz ki a lehívható tőke, illetve a tagállamok által nyújtott garanciavállalás kombinációja, míg a fennmaradó 80 milliárdot tényleges befizetésből biztosítják.
A legtöbb befizetés természetesen az euróövezet legnagyobb gazdaságára, Németországra jut (23 milliárd euró), amiből idén 8,7 milliárdot kell befizetnie. E kötelezettség miatt pótköltségvetést is kell készíteni.
Az alapnak az eredeti tervek szerint július 1-jétől kellene működnie, azonban a mostani német jogi vita tovább késleltetheti annak alkalmazásának beindítását.
Az ESM-ről szóló jogszabály pénteki parlamenti elfogadása után ugyanis sorra érkeztek be az Alkotmánybírósághoz a törvénnyel szembeni beadványok. Egyfelől a politikai paletta balszélén lévő Baloldal nevű párt nyújtott be ellenvetést, másrészt 12 ezer aláíróval a „Több Demokráciát” elnevezésű mozgalom terjesztett be keresetet a jogszabállyal szemben.
A törvények ellenzői szerint a ratifikációval Németország még több hatáskört ruházna át az európai, közösségi szintre. Úgy vélik, hogy az ESM a fiskális unióval kiegészítve a föderális Európa felé tett lépésnek számít, ami jelentősen korlátozná a Bundestag jogköreit. Mindamellett a német közvélemény jelentős részének már elege van abból, hogy Berlinnek újabb és újabb eurómilliárdokat kell költenie az adófizetők pénzéből a felelőtlenül gazdálkodó dél-európai tagállamok megsegítésére.
Az már csak hab a tortán, hogy a most jogilag megtámadott ratifikációs folyamatot alapvetően írták felül a múlt heti EU-csúcs döntései, ugyanis az ESM másként működhet majd, mint ahogy az eredeti szerződés előirányozta. A dél-európai tagállamok nyomására ugyanis az EU-csúcs kimondta, hogy az ESM közvetlenül is támogathat majd bankokat, annak ellenére, hogy ezt a lehetőséget a ratifikálásra váró eredeti szerződés kizárta. Ez azt jelenti, hogy az ESM ügye pár hónap múlva, amikor véglegesítik az alap új működését, ismét a német parlament elé kerül.
Angela Merkel kancellár azzal védte a hazai ellenzék bírálatával szemben a változtatás támogatását, hogy az ESM majd csak azután adhat forrásokat a rászoruló pénzintézeteknek, hogy az Európai Központi Bankon belül létrehoznak egy új bankfelügyeleti hatóságot.
Ebből lehívható tőke, garanciavállalás: 620
Ebből tényleges befizetés: 80
Felhasználható hitelkeret: 500
-->
