Toronymagasan veri Európát a magyar adat

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül Magyarországon kívül Észtországban, Máltán és Lengyelországban regisztráltak 4 százalék feletti éves inflációt júniusban (az előbbi kettő 4,4 százalék, az utóbbi 4,2 százalék).

A legalacsonyabb, 0,9 százalékos éves inflációról Svédország statisztikusai számoltak be, Görögországban 1,0, Bulgáriában 1,6 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak.

Az Európai Unió egészében 2,6 százalékos, az eurózónában 2,4 százalékos volt az átlagos éves infláció, a 27 tagállamot tekintve ez 0,1 százalékpontos emelkedést jelent májushoz képest, az euróövezet mutatója nem változott az előző hónaphoz képest.

Eurózóna: történelmi mélyben a kamat

Az eurózónára vonatkozó adat megegyezik a június 29-én közzétett első becslésben szereplővel; a közös pénzt használó blokkban májusban is 2,4 százalékos volt az átlagos fogyasztóiár-emelkedés.

Bár az adat egyelőre meghaladja az Európai Központi Bank által kívánatosnak tartott „kevéssel 2 százalék alatti” szintet, a frankfurti elemzők nem tartanak inflációs veszélytől. Az EKB július 5-én az eurózóna történetében először 1 százalék alá csökkentette az irányadó kamatot. A 0,75 százalék nem feltétlenül a végállomás: Klaas Knot holland jegybankelnök a  Financial Times Deutschlandnak a múlt héten adott interjújában kifejtette: az európai monetáris politika irányítói a jelenlegi kamatszintet megfelelőnek tartják ugyan, de „ha a helyzet tovább romlik”, készen állnak a ráta további csökkentésére.

Júniusi meglepetés után júliusi meglepetés?

Júniusban az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, (a nem EU-harmonizált adatok szerint) 5,6 százalékkal emelkedtek hazánkban a fogyasztói árak. Az emelkedést döntően az adóemelések okozták, amelyeknek hatását kiszűrve 3,4 százalékos lett volna az infláció. Igaz, ez is magasabb, mint a jegybank által kitűzött 3 százalékos célszint, amelynek elérése egyelőre meglehetősen távolinak tűnik, a legfrissebb inflációs jelentés szerint

Ezek után meglepetést keltett, amikor a Monetáris Tanács két külső tagja, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György a múlt héten a Reutersnek adott interjúban kifejtette: az IMF-fel való tárgyalásoknak már a megkezdése is megfelelő hátteret adhat a kamatcsökkentéshez. Mivel Cinkotai János már hónapok óta lazítást szorgalmaz, a július 24-i kamatdöntő ülésen az elemzők szerint a „mérleg nyelve” a negyedik külső tag Bártfai-Mager Andrea lehet, Simor András és a két alelnök ugyanis nem valószínű, hogy a lazítás pártjára áll.