Az egykulcsos személyi jövedelemadóhoz hasonlóan e terv megvalósítását is nagy kockázatok övezik, a kormány rövid távon pedig nem számíthat arra, hogy a kieső bevételeket a terv hatására beinduló növekedés ellensúlyozza majd.
A kormány továbbra is eltökélt a gazdasági növekedést illetően. Szembesülve az SZKT végrehajtásából is következő keresletcsökkenéssel összefüggő gyenge növekedési kilá-tásokkal, 2011 után újból költségvetési expanzióra szánta el magát a kabinet: beterjesz-tette a tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet. Ennek keretében a kisvállalati és a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetése egyrészt tehercsökkentést jelent, másrészt bizonyos hátrányos helyzetű munkaerőpiaci csoportoknak jelentős járulék-csökkentést helyez kilátásba (a szakképesítéssel nem rendelkezőknek, 25 év alattiaknak, illetve az 55 év felettieknek vagy a tartósan munkanélkülieknek és a kismamáknak).
A többletbevételt a kormány egyrészt a Magyar Államkincstártól várja el , úgy, hogy a tranzakciós illetéket utóbbiakra is kiterjesztené, másrészt jelentős többlet-bevétellel számol az adóbeszedés hatékonyságának javulásán keresztül. A program fedezete továbbá, hogy a leendő nemzetközi hitelmegállapodás miatt javuló országkockázati megítélés megtakarítást jelent majd a kamatfizetésben is. Az adóbesze-dés hatékonyságának javulását nem részletezi a javaslat indoklása, és többletforrást sem rendeltek az adóhatóságnak, így kérdéses, hogy a hatékonyság miként javulhat érdemben. Emellett túlzó lehet a kormány kamatmegtakarítási várakozása is.
A tervezettnél nagyobb kiesést jelenthet a büdzsének a két új, kisvállalkozásokat célzó adó. Az adóalanyiság feltételei egyrészt kevésbé korlátozóak, mint például az egyszerűsí-tett vállalkozási adónál (előírt működési idő megléte, maximum 25 millió forint bruttó árbevétel), másrészt a kisvállalati adónál erős ösztönző lehet a szociális hozzájárulási adó megtakarítása. Ráadásul nem effektív gát a 25 fős létszámkorlát (vagy az 500 millió forintos árbevétel), hiszen lehetőség van más vállalkozásba szervezni a korábbi munka-viszonyt (például egy nagyvállalatnál közvetlen munkaviszony helyett egy másik vállal-kozásban megbízással működni), így a magas keresetűek számára is elérhetővé válhat a szociális hozzájárulási adó megtakarítása. A munkahelyvédelmet célzó pontok részben átfedésben vannak a jelenleg is elérhető Start-kártya programmal, utóbbi kedvezményt azonban közel sem használják ki olyan széles körben, mint amilyenre a kormány az új szabályozás bevezetésével számít.
Az Országgyűlés már elfogadta a költségvetés sarokszámait, így ősszel már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat hajthat végre. Ismerve azonban az elmúlt évek költségvetési gyakorlatát könnyen elfordulhat, hogy mégis módosítani kell az elfogadott sarok-számokat. Becslések alapján a hiány bőven három százalék felett alakulhat jövőre, amennyiben a munkahelyvédelmi programot jelenlegi formájában fogadják el. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nemzetközi intézmények hiánycéllal kapcsolatos elvárásait nem tudja majd teljesíteni a kormány, így a hitelmegállapodás is veszélybe kerülhet, de a kormány a költségvetés fő számainak módosításra is rákényszerülhet.
Az Orbán-kormány önmagát hozta nehéz helyzetbe a hiteltárgyalások idejére, az akcióterv jelenlegi formájában jelentős hiánynövekedéssel járhat, ami rontja az alkupozíciót. Az akcióterv fedezete csak adóelemessel teremhető elő. Az SZKT egyébként is számottevő kiadásoldali megtakarításokkal számol, ezek végrehajtása, illetve a csökkentett ki-adási szint fenntartása önmagában is nagy eredmény lenne. Ennek megfelelően a hitelmegállapodás feltétele a három százalék alatti hiánycél lehet, azaz „vissza kell venni” az akciótervből vagy jelentősen növelni kell az adóbevételeket. Utóbbit a kormány – eddigi lépései alapján – elsősorban a multinacionális vállalatoktól várhatja el, ez azonban vél-hetően jelentősen csökkentené az akcióterv kedvező hatásait.
