EU-támogatások - Hazánk bukhatja a legtöbbet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz államtitkár azt mondta, álláspontja szerint nincs összhangban az uniós kohéziós politika céljaival, hogy a hiánycsökkentés terén az utóbbi időben jelentős eredményt elérő Magyarország a tárgyalások alapjául szolgáló európai bizottsági javaslat értelmében közel 30 százalékkal kevesebb uniós fejlesztési pénzt kapna a 2014–2020 közötti időszakban, mint a jelenlegi hétéves ciklusban. A kohéziós források terén ezzel az EU-tagok közül Magyarország lenne a legnagyobb vesztese a 2014–2020 közötti költségvetésnek.
A magyar probléma kezeléséről az államtitkár kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Cipruson. Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország mekkora kerettel lenne elégedett, az államtiktár azt válaszolta: jelenleg nem kíván számokat mondani, mivel nem tudni, hogy mekkora lesz az EU-büdzsé teljes összege. Tegnap mindenesetre a tagállamok többsége elutasította azt a ciprusi javaslatot, hogy a nettó befizetők igényeinek megfelelően csökkentsék a hétéves büdzsé tekintetében az Európai Bizottság által javasolt mintegy ezermilliárd eurós összeget.
A brüsszeli testület július közepén kiadott tervezete szerint hazánk csupán 18,6 milliárd euró fejlesztési pénzt kapna a jelenlegi hétéves időszak 25,7 milliárdos keretéhez képest. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság igen alacsony magyar GDP-növekedési rátával számol 2014–2020 között. Brüsszel előrejelzése szerint ebben az időszakban a hazai gazdaság csupán 0,8 százalékkal bővül majd éves átlagban, amely a legalacsonyabb érték az egész EU-ban.
Ennek azért van jelentősége, mert Brüsszel a hosszú távú növekedési előrejelzések alapján állapítja meg az egyes tagállamok GDP-szintjét, amely meghatározza a lehívható támogatás mértékét is – kisebb GDP-vel alacsonyabb támogatás jár. Ráadásul Magyarországnál a támogatások felső határát a GDP 2,5 százalékában szabta meg a bizottság a jelenlegi ciklusban alkalmazott 3,1 százalék helyett, ami szintén hozzájárul a rosszabb magyar pénzügyi pozícióhoz.
Összességében Brüsszel a nettó befizető tagországok kedvében járva – amelyek a válságra hivatkozva minél kisebb EU-büdzsét tartanának kívánatosnak – a 2007–2013 közötti 354 milliárd euróról 338 milliárdra csökkentené az uniós költségvetés kohéziós keretét. A fejlesztési támogatások teljes EU-ra vetített 16 milliárdos veszteségének több mint harmada Magyarországra jutna, hiszen a jelenlegi állás szerint hétmilliárd euróval csökkenne a magyar keret.
„A magyar kohéziós források súlyosan aránytalan mértékben csökkennének Brüsszel tervei szerint, ami akkor lenne indokolt, ha hazánk fejlettsége növekedett volna az EU átlagához, de a számok egyáltalán nem ezt mutatják” – mondta lapunknak Kengyel Ákos. A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense szerint a magyar diplomáciának a veszteségek minimalizálása érdekében egyedi kompenzációt kellene kiharcolnia hazánk számára, ami egyébként nem lenne példa nélküli a kohéziós politika történetében.
A kisebb forráskeret a támogatási rendszert is átalakíthatja
„Miután Magyarország még egy sikeres kompenzáció esetén is feltehetően több milliárd euróval kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut hozzá 2014-től, szükséges lenne az uniós támogatási rendszer újragondolása” – véli Kengyel Ákos. A fejlesztéspolitikai szakértő szerint megfontolandó lenne, érdemes-e nagy infrastrukturális, például közlekedési projektekre a jelenlegi mértékben EU-pénzt igénybe venni. A hosszú átfutási idő miatt magas a kockázata, hogy az ilyen projektekre elkülönített forrást az ország nem tudja időben lehívni. Kisebb forráskeret esetén ugyanis még érzékenyebben érintené a hazai fejlesztéspolitikát az esetleges projektcsúszások miatti pénzvesztés.A 2014–2020-as EU-időszakra vonatkozó magyar fejlesztési stratégiáról azonban még keveset tudunk – jegyezte meg a szakértő. Ennek részben az is oka lehet, hogy az EU-tagállamok közötti megállapodás csúszása – melyet jórészt az eurózóna adósságválsága okoz – miatt még nem dőlt el, konkrétan mekkora keretből gazdálkodhat majd hazánk. Az előző hétéves időszak számait meghatározó tárgyalásokon ebben az időszakban, a ciklus indulása előtt másfél évvel már többé-kevésbé megvolt a főbb pontokra vonatkozó megállapodás. Az EU-költségvetés nettó befizetői és haszonélvezői közötti vitának a decemberi EU-csúcsra mindenképpen le kell zárulnia, hogy az uniós intézményeknek legyen elég idejük 2014 elejéig, az új költségvetési periódus kezdetéig a források lehívásához szükséges végrehajtási rendeletek elfogadására.
A 2014–2020-as EU-időszakra vonatkozó magyar fejlesztési stratégiáról azonban még keveset tudunk – jegyezte meg a szakértő. Ennek részben az is oka lehet, hogy az EU-tagállamok közötti megállapodás csúszása – melyet jórészt az eurózóna adósságválsága okoz – miatt még nem dőlt el, konkrétan mekkora keretből gazdálkodhat majd hazánk. Az előző hétéves időszak számait meghatározó tárgyalásokon ebben az időszakban, a ciklus indulása előtt másfél évvel már többé-kevésbé megvolt a főbb pontokra vonatkozó megállapodás. Az EU-költségvetés nettó befizetői és haszonélvezői közötti vitának a decemberi EU-csúcsra mindenképpen le kell zárulnia, hogy az uniós intézményeknek legyen elég idejük 2014 elejéig, az új költségvetési periódus kezdetéig a források lehívásához szükséges végrehajtási rendeletek elfogadására. A rosszabb GDP-növekedés és a támogatási határ csökkentése miatt lehet kisebb az összeg. -->
