Nem veszítene a költségvetés azzal, ha az alapvető élelmiszerek áfakulcsát tíz százalékra csökkentenék a jelenlegi 18-27 százalékról – állapítja meg az az Ernst&Young tanulmány, amelyet a tanácsadó cég az áfacsökkentést szorgalmazó fórum felkérésére készített, és amelyet szerdán mutattak be a nyilvánosság előtt.
A dokumentum felidézi az Európai Bizottság becslését, amely szerint Magyarország évente 5 milliárd eurónyi áfabevételtől esik el az áfacsalások miatt. Ennek nagy része az élelmiszerágazatban keletkezik, annál is inkább, mivel a beazonosítatlan, nagy tömegű áru kiváló terep a csalásokra: óvatos becslések szerint is 128 milliárd forintos a veszteség az alapvető élelmiszerek esetében, míg a bevétel ezeknél a termékeknél 381 milliárd. Az Ernst&Young összesítése szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban a legrosszabb a helyzet: itt a kiesés meghaladja az ötvenmilliárd forintot.
Az áfacsökkentés számítások szerint 124 milliárd forintos kiesést jelentene a központi költségvetésnek, az E&Y számításai szerint ezt 10 százalékos kulcs esetén a piactisztulás eredményeként 77 milliárdnyi pótlólagos áfabevétel kompenzálná. Az egyéb adóbevételekkel (társasági hipa, munkáltatói adók és járulékok) együtt azonban a kiesés 30,6 milliárdra csökkenthető a tanulmány szerint. Az egyensúly eléréséhez ezért további lépéseket javasolnak, például a jelenleg 5 százalékos áfakulccsal adózó termékek (könyvek, távfűtés, gyógyszerek) forgalmi adójának 10 százalékra emelését. (Ez azért is fontos lehet, mivel az EU-ban elméletben csak egy normál és egy kedvezményes áfakulcs lehetséges.) Ezekkel együtt az E&Y szerint egy tízszázalékos kulccsal hatása már pozitív lehet, de akár 9 százalék esetén is minimálisra csökkenthető a bevételkiesés.
A hazai élelmiszeripar nagy legnagyobb cégeit is tömörítő Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért még júniusban vetette fel azt, hogy az alapvető termékek forgalmi adóját drasztikusan csökkenteni kellene, segítve ezzel az élelmiszerágazatot, amelynek az egyik fő problémája jelenleg a túl nagy adóterhelés és ebből adódóan a feketegazdaság magas aránya. Kezdeményezésükhöz több ágazati terméktanács is csatlakozott.
A kormány egyelőre inkább az ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt, az elmúlt időszakban több razziát tartottak például a nagybani piacon. A másik megoldásként pedig a fordított áfa rendszerének kiterjesztése merül fel: a gabonák, az olajos magvak és a fehérjenövények esetében ez júliusban történt meg, a sertésfelvásárlásnál pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium tervei szerint januártól állnának át arra, hogy az eladó helyett a vevő fizeti meg a forgalmi adót. Míg a termények esetében az uniós országok közötti fiktív miatt kiáramló áfa csökkenése jelentkezhet jótékony hatásként, ugyanakkor lenyomhatja a takarmányok árát is, hiszen ez a szektor többé már nem lesz spekulációs terep. A sertéságazatot sem véletlenül választotta ki a tárca, hiszen a zöldség-gyümölcs ágazat után itt a legnagyobb a feketegazdaság aránya: ágazati becslések szerint akár a forgalom egyharmada lehet illegális. Azt maga az adóhatóság is elismeri, hogy az adócsökkentés jótékony hatással lenne az áfafizetési fegyelemre.
Az adócsökkentésnek ennek ellenére kicsi a realitása: mint Kardeván Endre, a VM államtitkára korábban lapunknak elmondta: a tárca ezzel kapcsolatos javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztérium arra hivatkozva vetette el, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében nem megengedhető a bevételkiesés.
