A tárca ezzel arra a napokban nyilvánosságra került levélre reagált, amely szerint az Európai Bizottság még július 19-én figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény több ponton ellentétes az európai uniós versenyjogi szabályokkal, kötelezettségszegési eljárás keretében kérve számos kérdés tisztázását. Ugyanis – mint arról lapunk is beszámolt már – a törvénytervezet értelmében 2013. január 1-jétől csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek folytathatnak hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységet. Az EB szerint viszont a 49 százalékos magántulajdoni maximum bevezetésével a magánszolgáltatóknak vagy többségi állami tulajdonba kell kerülniük vagy el kell hagyniuk a piacot. Ennek következtében elveszíthetik az ellenőrzést beruházásaik felett, miközben a törvénytervezet nem tesz utalást arra, hogy kártalanításban részesülnének. Szakértők azonban úgy látják, hogy a közszolgáltatásból kiszoruló többségi magántulajdonú cégek részéről a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alapján jelentős kártérítési igényre lehet számítani, hiszen jelenleg a közszolgáltató társaságok – darabszámra – mintegy 70 százaléka többségi magántulajdon mellett végzi munkáját.
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) egyetért azzal, ha Brüsszel szót emel azért, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megmaradjon a piaci körülmények között, mert csak így lehet a költséghatékony működést és a szolgáltatások árszínvonalának kordában tartását garantálni. Ráadásul nemcsak a közszolgáltatással kapcsolatosan merült fel az állami kézbe vétel gondolata, hanem a hulladékgazdálkodás más területein is – közölte kérdésünkre Farkas Hilda, a szakmai szervezet ügyvezető igazgatója. Kormányzati vezetők és kormánypárti képviselők nyilatkozataiban többször elhangzottak már például az építési-bontási hulladékok vagy a fémhulladékok begyűjtésének és kezelésének állami kézbe vételéről szóló tervek. Ez azt mutatja, hogy az állami intézkedések a közszolgáltatóknál szélesebb vállalkozói kört is érinthetnek. A külföldi tulajdonú cégek még érvényesíthetik érdekeiket bírósági úton a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alapján, de a hazai vállalkozások kezében nincs ilyen jogorvoslati lehetőség sem – hangsúlyozta a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója.
Ugyanakkor az EU-biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállam által választott rendszernek tisztességesnek kell lennie, és garantálnia kell az egyenlő versenyfeltételeket minden résztvevő számára.
Ugyanakkor az EU-biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállam által választott rendszernek tisztességesnek kell lennie, és garantálnia kell az egyenlő versenyfeltételeket minden résztvevő számára. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.