Sir Suma Chakrabarti, akit az EBRD idei londoni közgyűlésén választottak a részvényes országok a közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására két évtizede létrehozott pénzintézet élére, újságíróknak tartott első személyes helyzetértékelésében kijelentette: az EBRD egyértelműen úgy látja, hogy Kelet-Európában lassul a növekedés és a hiteláramlás.
Sir Suma hozzátette: a bank a következő 18 hónapban nem is számít a növekedési lendület "jelentősebb meglódulására" ebben a térségben. Az EBRD november elején teszi közzé a működési területére vonatkozó új, átfogó növekedési előrejelzését; ennek tartalmáról a bankelnök a hétfői tájékoztatón egyelőre nem bocsátkozott részletekbe.
Az EBRD ugyanakkor már a jelenleg érvényes előző, július végén összeállított, erőteljesen rontott régiós prognózisában megállapította, hogy tevékenységi országcsoportján belül folyamatosan terjednek kelet felé az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásai, és emiatt a korábban feltételezettnél is rosszabb gazdasági teljesítmény várható az egész átalakuló térségben.
Július 25-én ismertetett jelentésében az EBRD közölte: a tavalyi 4,6 százalék után 2012-ben 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedésre számít a tevékenységi területét alkotó országcsoport egészében. A bank az eggyel korábbi, májusban összeállított előrejelzésében még 3,1 százalékos átlagos idei növekedéssel számolt működési régiójában.
Az EBRD jelenleg érvényes becslése jövőre 3,2 százalékos növekedést valószínűsít ebben a térségben a májusi jelentésben prognosztizált 3,7 százalék helyett. A bank előrejelzése szerint a szélesebb régión belül a közép-európai és a balti gazdaságokban ennél is gyengébb, a tavalyi 3,5 százalékos átlag után az idén 1,7 százalékos növekedés várható, 2013-ban pedig 1,9 százalékig élénkülhet a GDP-növekedés üteme.
Magyarországon az EBRD 2012 egészére a július vége óta érvényben lévő prognózisában - az előző, májusi előrejelzésében szereplő 1,0 százalékos gazdasági visszaesés helyett - 1,3 százalékos idei GDP-mínuszt jósol. A bank rontotta jövő évi magyar növekedési előrejelzését is: szerinte 2013-ban a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal növekedhet a májusi EBRD-jelentésben valószínűsített 0,7 százalék helyett.
A sajtótájékoztatón Sir Suma Chakrabarti kijelentette: a bank a jelenlegi környezetben azt tanácsolja a működési területét alkotó országok kormányainak, hogy "maradjanak nyitottak, (...) ez azt is jelenti, hogy maradjanak nyitottak a magánszektor szerepvállalására, és szálljanak szembe a gazdasági nacionalizmus bármiféle megnyilvánulásával".
Arra a kérdésére, hogy véleménye szerint mikor kezdődhet újra a globális pénzügyi válság miatt leállított graduációs folyamat, vagyis a 2004-ben EU-taggá vált, fejlettebb közép- és kelet-európai országok EBRD-támogatásának fokozatos leépítése, Sir Suma kijelentette: az EBRD-ből "graduálni" kívánó térségi országok feladata meghatározni, hogy mikor tartják megfelelőnek ehhez a gazdasági körülményeket. Az EBRD elnöke hozzátette: a jelenlegi helyzetből kiindulva "meglepőnek" tartaná, ha a még EBRD-finanszírozásban részesülő hét térségi EU-tagállam mindegyike a graduáció mellett döntene a 2015-ig tartó mostani EBRD-programidőszakban.
A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett tavalyi éves EBRD-közgyűlésen Thomas Mirow, az EBRD előző, német elnöke még úgy vélekedett, hogy a közép-európai EU-tagországoknak várhatóan 2015-re már nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.
A bank – amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában – 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot – Csehország 2007 óta nem részesül közvetlen EBRD-támogatásban –, sőt a bank jelentősen növelte a régió finanszírozását. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyelőtti éves közgyűlésen jóváhagyták.
A tőkeemelés a bank számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.
