BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Fideszes törvényjavaslat a hegyközségekről

Törvényjavaslatot nyújtott be a hegyközségekről Tiffán Zsolt fideszes képviselő; véleménye szerint az előterjesztés szükségességét a hatályos törvény 1994. évi elfogadása óta a jogi és piaci környezet változása, a hegyközségek feladatainak és a magyar borok piaci helyzetének jelentős átalakulása indokolja.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat a hegyközségek alapegységének a már hosszabb ideje stabilnak tekinthető borvidéket javasolja, a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetlenítené a hegyközség tagságától és megszüntetné választhatóságát, megszüntetné a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát, szakítana az egy hegyközség egy hegybíró elvével.

A javaslat indoklása szerint az új hegyközségi törvény koncepciójának egyik elve, hogy a bornevek piaci érvényesülését jobban szolgálhatja, ha az egyes bornevek mögött egy egységes termelői közösség áll. Ma már inkább hátránynak számít, ha az egyes borvidékek részérdekeket képviselő hegyközségekre tagozódnak, ahol a döntéshozatal lassú és kényszerű kompromisszumokkal terhelt – fejti ki a képviselő, aki maga is borász. A hegyközségek alapegységének a jól körülhatárolható, már hosszabb ideje stabilnak tekinthető borvidéket javasolja. Ezzel szerinte a borvidék érdekérvényesítéséhez jobban igazodó intézményi rendszer hozható létre.

Az új hegyközségi törvény másik fontos alappillérének nevezi a hegybíró státuszának rendezését. A hegybíró jelenleg a hegyközség választott tisztségviselője, akinek az érdekvédelem és a hatósági ügyek vitele egyaránt feladata. Hatósági ellenőrzést, hatósági feladatokat ellátó személyként elkerülhetetlenül érdekellentét alakul ki a hegyközség tagsága és a hegybíró között, ami kényszerűen rontja a hatósági tevékenység végzésének hatékonyságát. Ezért tartja szükségesnek a hatósági ügyekben eljáró hegybíró függetlenítését a hegyközség tagságától, választhatóságának megszűntetését.

A javaslat a közigazgatási feladatok egységes ellátásának és színvonalának emelése érdekében a hegybírók kinevezését a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi, aki így közvetlen szakmai felügyeletet tud ellátni a hegybírók felett.

Az egymástól eddig teljesen független köztestületekben működő hegybírók munkáját a nemzeti tanács főtitkára jelenleg nem irányíthatja. A hegybíró státuszának megváltozása azt is jelenti, hogy a hegyközség elnöke látja el a hegyközség érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait. Ezzel a hegyközségekben folyó hatósági munka és az érdekvédelem feladata, továbbá a feladatot végző személy jól elválik egymástól – áll az indoklásban.

A hegyközségek közigazgatási ügyeinek kellően rugalmas intézése érdekében szakítani kell az egy hegyközség egy hegybíró elvével – írja Tiffán Zsolt. A nemzeti tanács titkára a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a hegybírók illetékességi területét, így a jelenleg hatályos törvénynél jóval rugalmasabban szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása.

A hegyközségek megalakulása óta komoly vitákra ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A hegyközségek megfelelő működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát - hangsúlyozza a beterjesztő.

Tiffán megállapítja, hogy az egy-egy hegyközségben zajló, szakmai és piaci fejlődés iránt elkötelezett szőlészeti és borászati tevékenységhez fűződő érdekek érvényesülését a hegyközségek megalakulása óta jelentősen nehezítette az egy tag egy szavazat elve. A szavazati jogot ezért a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához kötné a képviselő. A tag szavazatát így az általa művelt ültetvény nagysága alapján állapítanák meg azzal, hogy egy tag a szavazatok 10 százalékánál többet nem birtokolhat. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

A törvényjavaslat lényeges elemének tekinti Tiffán Zsolt azt is, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi törvényben is szükséges rendezni.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek