BUX 42,707.2
+1.91%
BUMIX 3,972.7
+0.31%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.76%
-1.41%
0.00%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,650
+0.61%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
+0.24%
0.00%
0.00%
OPUS 193.8
+0.31%
+3.53%
-1.22%
0.00%
+4.13%
OTT1 149.2
0.00%
+2.03%
MOL 2,864
+1.06%
-1.00%
ALTEO 2,420
+1.26%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,490
-9.42%
-0.70%
-1.14%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.81%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.81%
0.00%
+4.21%
0.00%
+0.31%
+8.93%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,740
+1.08%
+5.91%
NAP 1,218
-0.65%
+22.22%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem tilthatja az állattartást a település

Tegnaptól hatályos az a jogszabály-módosítás, amely megtiltja az önkormányzatoknak a haszonállatok tartásának korlátozását. A változás révén elvileg nincs akadály egyes régi telepek újbóli termelésbe vonására, de kérdéses, hányan élnek majd a lehetőséggel.

Hatályba lépett tegnap az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény egy korábbi módosítása, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletekkel akadályozzák a haszonállatok tartását, így a helyhatóságok nem tilthatják meg vagy limitálhatják a haszonállatok tartását, és tiltott övezeteket sem jelölhetnek ki a belterületeken. Fontos, hogy a változás csak a mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozik, tehát például a baromfira, a sertésre, a lóra, a nyúlra vagy a szarvasmarhára. A társállatok, így például a kutya vagy a macska tartását továbbra is szabályozhatják rendeletben az önkormányzatok.

A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mindez „nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.” A szaktárca szerint az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A közlemény megfogalmazása szerint „a Nemzeti Vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népességmegtartó ereje növekedjen.”

Az intézkedés összhangban lehet a tavaly meghirdetett „Egy koca, egy porta” programmal. A háztáji, a családi és a kisgazdaságokban történő sertéstartási és hizlalási program célja a kocatartás újbóli elterjedése volt. Ágazati szakértők szerint azonban a komoly szakértelmet megkövetelő kocatartásnál kifizetődőbb lenne az integrátori bérhizlalási programok elterjesztése, amelynek keretében hizlalással foglalkozhatnának a háztáji és kisüzemi sertéstartók.

A rendelkezés szervesen illeszkedik a kormány által nemrégiben elfogadott sertésstratégiához is, amelynek célja, hogy a jelenlegi hárommilliót sem elérő állományt hét éven belül megduplázza. A terv a nagyüzemi sertéstartás mellett újból felpörgetné a nyolcvanas években még jelentősnek számító háztáji hizlalást. A sertésstratégia menetrendje szerint október 31-éig fel kell mérni a sertéságazat kapacitásait, valamint a külföldi piaci igényeket. Programot kell kidolgozni emellett a magyar sertéshústermékek külpiaci megjelenésének támogatására.

Az elmúlt több mint egy évtizedben az egyes önkormányzatok szerte az országban korlátozták a tartható haszonállatok számát, vagy megtiltották a tartást. A tiltó rendeletek sokszor nem csupán a települések belterületét, hanem minden önkormányzathoz tartozó területet érintettek, így helyenként a régi termelőszövetkezetek létesítményeit sem lehetett erre használni. Ezeken a helyeken csak a zöldmezős beruházások maradtak lehetőségként, amelyeket csak a legritkább esetben kockáztattak meg a befektetők. A változás következménye lehet tehát az is, hogy a potenciális befektetők már meglévő, településekhez közelebb eső létesítményekben kezdjenek kisüzemi állattenyésztésbe.

„Az önkormányzatok eddig jobbára társadalmi nyomásra döntöttek úgy, hogy korlátozzák az állattartást, helyi igény volt, hogy a tenyésztelepek kikerüljenek a településeken kívülre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „az állattenyésztők rendszerint arra hivatkoztak, hogy például Ausztriában nincsenek hasonló szabályok, ott nem zavarja a lakókat az egyébként elterjedt állattartás, de Magyarországon mások a szokások, mert a falvak társadalmi összetétele jelentősen átalakult.”

Nagy Tamás ugyanakkor hozzátette: „ha a kormányzat segíteni akarja az állattenyésztés terjedését, akkor nem szabadna a jelenlegihez hasonló földtörvénytervezetet benyújtania. Az állatok jelentős részét jelenleg a gazdasági társaságok tartják, amelyeket a tervezet nehéz helyzetbe hoz. Ennek eredményeképp azt az állatállományt is likvidálni fogják, amelyet ma még tartanak” – fogalmazott az elnök.

Nehéz megjósolni az ingatlanpiaci hatást

Nehéz megbecsülni, hogy az állattartás szabályozása mekkora visszatartó erő volt korábban, illetve ennek feloldása okoz-e visszaáramlást olyan településekre, ahol inkább erre van a lakosság berendezkedve. A kérdés feltehetően a kisebb települések esetén jelenthet valamit, így nehéz a rálátás, ugyanis a nagy ingatlanközvetítő hálózatok nagyobb városokban vannak jelen – véli Rutai Gábor, a Duna House PR és elemzési vezetője. A szakember azt gyanítja, hogy a hatás csekély mértékű. Ettől függetlenül a haszonállat tartására jobban alkalmas ingatlanoknak lehet egy új vevőköre ezzel, de az ilyen életmódra való át- vagy visszaállásnak ez csak az egyik összetevője, feltétele a sok egyéb nehézség mellett.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek