Itt a vég, az utolsó katari LNG-szállító hajók is hamarosan célba érnek, kezdődik a globális öldöklő küzdelem a gázért

A világ gázellátása szakadék szélére kerül, ahogy az öbölből érkező utolsó LNG-szállítmányok megközelítik a célkikötőket. Azok a tartályhajók, amelyek még azelőtt indultak el a Közel-Keletről, hogy Irán rakétatámadásai megkezdődtek, a következő tíz napban érkeznek meg.

A szakadék szélére kerül a globális energiarendszer, mivel a következő tíz napban megszűnik a cseppfolyósított földgáz (LNG) áramlása az öbölből, amikor a régióból induló utolsó néhány tartályhajó is eléri úti célját. 

Azóta súlyos károkat szenvedett az ország hatalmas Ras Laffan LNG-létesítménye is, amelyet a héten iráni rakétacsapások értek – ez az ázsiai és európai gázárak meredek emelkedését váltotta ki.

Az utolsó LNG-hajók érkeznek

Ugyanakkor az Affinity független hajózási bróker elemzése szerint számos LNG-szállító hajó, amely Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben rakodott, már úton volt a háború kitörése előtt, így egyes vásárlók csak most kezdik igazán megérezni a kieső ellátás hatását – írja a Financial Times elemzése.

Az importfüggő országoknak rendkívül magas árakat kell fizetniük az amerikai és más LNG-szállítmányokért, vagy más energiahordozókra kell áttérniük, esetleg csökkenteniük kell a lakossági és ipari fogyasztást. Számos energiaforrásban szegény ázsiai ország már intézkedéseket vezetett be a hiány elkerülésére, például négynapos munkahét bevezetésével. A hajókövetési adatok szerint már csak 

• egyetlen öbölből érkező LNG-szállítmány tart Ázsiába, amely a régió exportjának közel 90 százalékát vásárolja fel. 
• Európába még hat szállítmány van úton.

Pakisztán különösen veszélyeztetett

Pakisztán rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van: 

• LNG-importjának közel 99 százaléka Katarból érkezett tavaly, 
• az utolsó szállítmányok a háború második és harmadik napján futottak be.

Az ország két LNG-terminálja:

• a normál működés egyhatodára csökkent, 
• a hónap végére teljesen leállhat a gázkiszolgálás.

A Pakistan GasPort egyik vezetője szerint: 

A háború előtt Pakisztán túlkínálattal küzdött, és több szállítmány átirányítását kérte. A konfliktus után viszont próbált visszaszerezni egyes szállítmányokat – sikertelenül. Más forrásokból (Európa, Omán, USA, Azerbajdzsán, Afrika) is próbál LNG-t beszerezni, de az árak túl magasak voltak.

Az ázsiai LNG benchmark ár (Platts JKM) a háború óta megduplázódott, 23 dollár per MMBtu szintre emelkedett. A szállítási költségek is nőttek. Így Pakisztán várhatóan a drágább és szennyezőbb fűtőolajra áll át, és több évig tartó nehéz időszakra számít

A többi ázsiai ország is komoly bajban van

• Banglades szintén sérülékeny, már korlátozásokat vezetett be, például bezárt egyetemeket. 
• Tajvan az LNG-re való átállás (szén és atom helyett) miatt érintett, gyorsan alternatív szállítmányokat kötött le, de a nyári csúcsfogyasztás idején komoly hiány alakulhat ki. 
• Japán és Kína a spotpiacon vásárolhatnak LNG-t csillagászati árakon, valamint részben visszatérhetnek a szénhez. 
• Japán esetében az LNG-import 6 százaléka érkezik a Hormuzi-szoroson át, ami kisebb kitettséget jelent, de ettől független növelik az energiamixben a szén- és a nukleáris energia részarányát. 
• Kína esetében az LNG 30 százaléka jön az öbölből, de van saját termelése és szénalapú alternatívája is.

Globális kilátások

Amíg a Hormuzi-szoros nem nyílik meg újra: a globális LNG-kínálat szűk marad, utána Katar kapacitásának 17 százaléka kiesik három-öt évig a Ras Laffan elleni támadások miatt. Ez azt jelenti, hogy Katar akár vis maior helyzetet hirdethet hosszú távú szerződésekben is. A kép nagyon sötét: 

• rövid távon ellátási sokkok és extrém árak fenyegetnek, 
• középtávon több országban is energiahiány léphet fel, 
• hosszú távon pedig tartós kínálati szűkösség a globális LNG-piacon.