Startol az új uniós csodafegyver

„Az eurózóna-beli vihar közben sikerült megépítenünk a mentőcsónakokat. Az állandó euróövezeti mentőalap (ESM) nagyon fontos válságkezelő eszköz, és olyan tűzerővel rendelkezik, amelyhez hasonló csak a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) van”– így kommentálta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnap Luxemburgban hivatalosan is felavatták az állandó mentőalapot

Az ESM teljes tőkéje mintegy 700 milliárd euró lesz, amiből 500 milliárdot lehet majd ténylegesen felhasználni – a fennmaradó 200 milliárd euró ahhoz szükséges, hogy az alap által kibocsátott kötvények megkapják a legkiválóbb, AAA besorolást. Az eurózóna-tagállamok általi tényleges befizetés relatív kis részt, 80 milliárdot tesz ki – ezt 2014-ig kell befizetniük a tagállamoknak –, a fennmaradó összeg garanciavállalás formájában terheli a tagállamokat. Az első részletet, nevezetesen 32 milliárd eurót még novemberben átutalják az érintett országok az ESM-be.
A legnagyobb áldozatot ezúttal is Németország hozza majd meg, amely az ESM 27 százalékát fogja biztosítani.

Berlin 2014-ig összesen 21,7 milliárd eurót utal át a mentőalapba, ezen belül 8,7 milliárdot már a következő napokban folyósítani fog. A második legnagyobb befizető Franciaország lesz, majd Olaszország és Spanyolország jön a sorban.  A most megalakult ESM-re hárul majd a feladat, hogy forrást biztosítson a ciprusi és a spanyol bankmentő csomagra – a Financial Times Deutschland szerint Madrid már novemberben megkaphatja az első részleteket. Ezenfelül a mentőalap elég nagy lesz ahhoz is, hogy szükség esetén az egész spanyol államot képes legyen meghitelezni. Elemzők szerint 50–100 milliárd euró közötti összeget biztosíthatnak a spanyoloknak, emellett az államkötvény-vásárlási programba is besegíthetnek.

Az viszont kétséges, képes lenne-e az ESM a spanyol és az olasz államot közép- és hosszú távon, huzamosabb ideig megtámasztani – mint ahogy teszi ezt Görögországgal és Portugáliával. Rövid és középtávon viszont rendelkezik elég forrással a mentőalap – így szükség esetén képes lenne egy újabb görög vagy portugál mentőcsomag finanszírozására is. Mindez nem jelenti azt, hogy az ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) beszünteti működését. A jelenleg mintegy 200 milliárd eurós kapacitással rendelkező EFSF viszi tovább a már folyamatban lévő ír, portugál és görög mentőprogramokat egészen 2013 végéig.

Az is kérdéses, mikortól lesz felhasználható az ESM a bankok feltőkésítésére. A spanyol bankszektort például még közvetetten, Madridon keresztül látja majd el hitellel a mentőalap, azaz a várhatóan mintegy 60 milliárd eurós kölcsön a spanyol államadósságot növeli.

Hatvan fő az ESM-nél

Az ESM mintegy hatvan fővel kezdte meg működését, ez a szám jövő év nyárig mintegy százra növekedhet. A mentőalap már külön kereskedési osztályt működtet, ami azt is jelenti, hogy saját maga bonyolít le kötvénykibocsátásokat – az első ilyen aukciót a közelmúltban már véghez is vitték. Az állandó mentőalap kormányzótanácsát az euróövezeti pénzügyminiszterek alkotják. A mindennapi munka során a pénzügyminisztereket államtitkáraik képviselik a kormányzótanácsban. Az ESM vezérigazgatói tisztjét az EFSF eddigi főnöke, a német Klaus Regling tölti be.