Az euróövezetben a fogyasztói árak szeptemberben - éves rátán - 2,6 százalékkal drágultak. Ez nincs messze az Európai Központi Bank (EKB) által jelzett 2 százaléktól, amelyet az EKB a stabilitási céljaként megjelöl. De mivel a 10 éves német államkötvények hozama csak 1,35 százalék, a befektetők 1,25 százaléknyi vásárlóerőt vesztenek a negatív reálkamatok miatt. Még komorabb kép bontakozik ki, ha az 5 éves és a 2 éves államkötvények 0,5, illetve 0,02 százalékos hozamát tekintjük.
Az NZZ felhívja a figyelmet arra, hogy az euróövezetben már 2010 óta negatív reálkamatok uralkodnak. A német államkötvények 0,5 és 0,02 százalékos hozamai messze nem tudnak lépést tartani a drágulással, amely szeptemberben például 2,1 százalék volt. A negatív reálkamatok a pénzügyi elnyomás legismertebb formájának számítanak, amelyekkel az államok igyekeznek a takarékoskodók és a jövendő nyugdíjasok terhére megszabadulni az adósságoktól – írja a svájci lap. Michael Rasch hozzáteszi, hogy más, a válság hatására hozott kormányzati intézkedések is erősítik a pénzügyi elnyomást az eurózónában. Példaként a francia kormány 2010-es, az állami nyugdíjalappal kapcsolatos döntését hozza fel, amely szerint az alap 2024-ig forrásainak jelentős részét az államadósság csökkentésére a központi költségvetésbe önti.
Az ír kormány ennél is tovább ment, amikor a nyugdíjalapból 15,5 milliárd eurót a bankok rekapitalizációjára csoportosított át és ezen felül 0,5 százalékos adót vetett ki a magánnyugdíj-pénztárakra. A portugál kormány hasonló lépéssel államosította az ország telekom cégeinek nyugdíjalapjait, 2,8 milliárd eurós bevételt könyvelve el, ami lehetővé tette a deficitcél teljesítését. A szerző megemlékezik a magyarországi magánnyugdíjpénztári államosításáról is, amivel a 9,5 százalékának megfelelő összegre tett szert az állam. A szerző leszögezi: mivel a válság még távolról sem ért véget, lehetséges, hogy ez csak az állampolgárok pénzügyi elnyomásának kezdete.
Svájcban enyhe az elnyomás
A svájci lapban megjelenő cikk megjegyzi, hogy Svájcban egyelőre nincsenek negatív kamatok, ugyanakkor a hosszú lejáratú kötvények egy része szinte semmi hozamot nem produkál, ez pedig nehéz helyzetbe hozza a magánnyugdíjpénztárakat. Emellett az elnyomás enyhe formájának tekinthető, hogy Bern kedvezményt nyújt azoknak a bankoknak és pénzügyi szervezeteknek, amelyek államkötvénybe fektetnek.
Az osztrákok szenvednek a negatív kamatoktól
Ugyanakkor a Die Presse arról ír, hogy mintegy 170 milliárd euró hever az osztrák polgárok negativ kamatozású takarékszámláin. A nullához közelítő reálkamatok és a magas miatt jelenleg összességében körülbelül hárommilliárd euró reálveszteség keletkezik évente. Ugyanakkor - mutat rá a bécsi lap - az osztrák vállalatoknak egyre nehezebb pénzhez jutniuk. A Bázel-III szabályrendszere miatt növekszenek a bankok sajáttőkére vonatkozó követelményei, emiatt csökken a hitelnyújtásra rendelkezésre álló tőkemennyiség.
