Rengeteg kritika érte az MNB-t is, hogy nem azokkal a feladatokkal foglalkozik, amelyek a legfontosabbak volnának a magyar gazdaságnak is - mondta.
Nem a törvény szava korlátozza önmagában a jegybank döntéseit, amikor az inflációval foglalkozik elsődlegesen, hanem elvi megalapozottság
Nem hoz tartós, fenntartható növekedést az a gazdaságpolitia, amely az inflációval oldaná meg a problémákat.
A magyar gazdaságban nyugalmi állapotban 6 százalék körüli az ideális alapkamat – mondta.
A kormányok 2006-07-ben, 2009-ben és 2012-ben is sok olyan fiskális lépést tettek, amelyek az inflációt jelentősen megnövelték.
A monetáris politika korlátai több területen oldódtak 2007 óta – mondta el az MNB-alelnök. Az árfolyamgátat eltörölték, a kormányzati intézkedések csökkentették a lakosság árfolyamkitetts
A középtávú inflációs kilátások azonban kedvezőtlenek. A magyar gazdaság csökkenő beruházás mellett alacsony foglalkoztatást mutat fel, és stagnálás körüli állapotban van. Ezen a monetáris politika egymagában nem tud segíteni, fordulatot kell elérni a beruházások dinamikájában, „ami elképesztően rosszul néz ki”, ehhez viszont szükség van a kormánypolitiká
Nem mindegy, hogy egy nagy zárt vagy egy kis, nyitott gazdaság monetáris poliikájáról beszélünk - mondta azzal kapcsolatban, hogy sokan az olyan nem konvencionális eszközök használatát kérik számon a jegybanktól a növekedés elősegítésére, mint ahogy azt a Fed vagy az EKB teszi. Mindamellett kiemelte: a jegybank az elmúlt években számos egyéb nemkonvencionális eszközt alkalmazott, például a 2008-as állampapír-vásárlási akció a piac működésének helyreállítását célozta.
