A kormányzati szektor EDP jelentés szerinti 2012-es hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 566,7 milliárd forint volt, a 2,0 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor ún. ESA-módszertan szerinti 2012. évi hiánya az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – némileg eltér: 593,4 milliárd forint volt, a GDP 2,1 százaléka.
Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swap-ügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.
A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján, 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2012-ben a kormányzati szektor bevétele 13 147,8 milliárd, kiadása 13 741,2 milliárd, hiánya 593,4 milliárd forint volt. 2011-ben a kormányzati szektor többlete 4,3 százalék volt, ezzel szemben 2012-ben 2,0 százalékos hiány figyelhető meg (2011-ben a magán-nyugdíjpénztári átadásával együtt számítva).
A bevételek 2011-hez képest 12,3 százalékkal csökkentek, amelyen belül az egyéb bevételek jelentősen csökkentek (53 százalék), a többi bevételtípus ezzel szemben növekedett (6,5 százalék). Ezen belül a jövedelemadó bevételek 10,1 százalékkal, a termelési és importadók 9,3 százalékkal bővültek, melyből az általános forgalmi bevétel 10,3 százalékos növekedést tesz ki. Ez az áfa kulcs 27 százalékra való emelésének és a kiutalásra vonatkozó szabályok változásának is tulajdonítható. A 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele nélkül a bevételek – 2011-hez képest – 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben.
2012-ben 0,6 százalékkal csökkentek a kiadások az előző évhez képest. Csökkenés a munkavállalói jövedelemre fordított kiadásoknál (1,4 százalék) és az egyéb kiadásoknál (8,8 százalék) figyelhető meg. Utóbbinál a bázisévben elszámolt egyedi tételek (MÁV MFB veszteségtérítés stb.) is hozzájárultak a jelentős csökkenéshez. Ezzel szemben a pénzbeni társadalmi juttatások (1,2 százalék), a felhalmozási kiadások (2,0 százalék), a kamatkiadások (3,1 százalék) és a folyó termelőfelhasználás (3,7 százalék), növekedtek.
2012 IV. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 611,8 milliárd, kiadása 3 778,3 milliárd, hiánya 166,6 milliárd forint volt, a GDP 2,3 százaléka.
Az előző év azonos időszakához képest 2012 utolsó negyedévében a bevételek 11,6 százalékkal növekedtek. Ebben a termelési és importadó bevételek 17,7 százalékos, valamint az egyéb bevételek 22,1 százalékos növekedése (elsősorban az uniós bevételek miatt) játszotta a legnagyobb szerepet. A jövedelemadók 5,0 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 1,7 százalékkal növekedtek.
A kiadások 0,7 százalékkal bővültek 2012 negyedik negyedévében: a felhalmozási kiadások (26,8 százalék) és a folyó termelő felhasználás (10,8 százalék) jelentős növekedést mutatnak, a pénzbeni társadalmi juttatások 4,9 százalékkal növekedtek, míg a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások (4,3 százalék), a kamatkiadások (5,7 százalék) és az egyéb kiadások (17,3 százalék) csökkentek 2012 negyedik negyedévében.
Az előzetes adatokat kommentálva a Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, hogy Európai Uniónak kiküldött előrejelzés megerősíti, hogy idén teljesülni fog a kormány által kitűzött 2,7 százalékos hiány.
„Mindez bizonyítja a kormány elkötelezettségét és képességét a hiány tartósan 3 százalék alatt tartásában, így jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a 9 éve tartó túlzott deficit eljárás alól” – zárult a közlemény.
„A bevételnövelő intézkedések mellett a kiadáscsökkentés is jelentős szerepet játszott abban, hogy a hiányt ilyen alacsonyra sikerült szorítani” – írták az Equilor elemzői.
Szerintük egyes tételek jelentős csökkenése (például minisztériumi beszerzések, infrastrukturális kiadások) arra utal, hogy ezeket a későbbiekben pótolni kell. Az Equilor szerint valószínű, hogy ez csak a választások után történik meg, hiszen idén cél a túlzottdeficit-eljárás elhagyása.
Úgy látják, hogy az idei költségvetésben az elcsúszás egyre jelentősebb. A kevesebb tranzakciós adó, az elektronikus útdíj, a pénztárgépek online bekötésének csúszása, a kormányzati célnál alacsonyabb GDP-növekedés és a rezsicsökkentős lépések negatív költségvetési következményei mind a pótlólagos kiigazítási igény felé mutatnak.
„Összességében arra számítunk, hogy a kabinet mintegy 150-200 milliárd forintnyi költségvetési kiigazító lépésről dönt, melyek az áprilisi konvergencia-programból derülhetnek ki” – írják az Equilor elemzői. Szerintük a lépések várhatóan ismét a nagyobb vállalatokat érinthetik, ilyen lehet például a tranzakciós illeték kulcsának emelése, illetve már meglévő különadók szélesítése.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte: a tavalyi 2 százalékos GDP-arányos ESA-hiány kedvező bázist jelenthet az idei hiánycél eléréséhez, akár további intézkedések nélkül is.
