Egyes szektorok túladóztatása az egész ország sikerességét veszélyezteti

„A válság után nem lesz semmi olyan, mint korábban volt. Új gazdaságpolitikai eszközöket kell használunk, ha sikeresek akarunk lenni” – mondta el Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves, „Bizalom és Hitelesség” című jelentésének bemutatásán. Szerinte az adórendszer átalakításával és a valódi közteherviselés bevezetésével párhuzamosan helyreállít a bizalom.

Az összességében 62 ezer embert foglalkoztató multinacionális cégekből álló HEBC 15. éves jelentésében ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az „elmúlt évben Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt”. A jelentés szerint mind az Európai Unió, mind az HEBC anyavállalatai aggódva figyelték a magyar eseményeket, amelyek olykor a demokrácia határait súrolták.

„A gyakran változtatott szabályozói környezet, az ad hoc intézkedések, új adóterhek és a rendkívül rövid bevezetési határidők a gazdaság számára lehetetlenné teszik a tervezést, nehezítik a működést és a jogszerű alkalmazást” – mondta el Michael Nixon, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója. „A gyorsan meghozott döntések korlátozzák az átgondoltság, az összehangoltság, és a konzultáció lehetőségét” – tette hozzá.

Az új adók bevezetése új feltételrendszert jelent az érintett szektoroknak, amihez alkalmazkodniuk kell. Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke kiemelte: ha az adóterhek egész szektorok nyereségességét veszélyeztetik, az az egész ország sikerét veszélyezteti.
Szijjártó Péter a pozitívumok között említette, hogy 3 százalék alá szorították a költségvetési hiányt, és csökken az államadósság is. Mérséklődik a rezsi is, miközben emelkednek a reálbérek – tette hozzá. Az államtitkár arról nem beszélt, hogy részben a rezsicsökkentés miatt estek 30,5 százalékkal az energiaipar beruházásai az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

„Magyarországon a rezsicsökkentés mellett az energiaszektor adóterhelése emelkedik, annak ellenére, hogy a válságadót kivezették” – reagált Csiba Péter, a GdF Suez országmegbízottja. „A szolgáltatók terheit a szociális közműtörvény is növeli, ami a recesszióval összeadódva nehéz működési környezetet jelent. Ilyen környezetben csak nagyon korlátozott befektetések várhatók, a jelenlegi ellátási hálózat további befektetései elhalasztódhatnak, ami kockázatossá teheti a megbízható áram- és gázellátást” – hangsúlyozta Csiba Péter.

A multinacionális cégek mindenesetre hisznek Magyarország sikerében. Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója szerint Magyarország sikere nagymértékben azon fog múlni, hogyan alakítja az oktatási rendszerét. Faragó Andor, a British Telekom magyarországi regionális szolgáltató központjának igazgatója szerint a felsőoktatásnak jobban figyelembe kellene vennie a munkaerőpiac igényeit. A HEBC jelentése alapján a gazdaságnak nagy számban lenne szüksége a mérnököket támogató technikusokra és szakmunkásokra is.

Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezető igazgatója a nyelvtudás fontosságára hívta fel a figyelmet. A HEBC elemzése kiemelte: „a nyelvtudás pozitív irányba befolyásolja az egyének életpálya esélyeit, épp úgy, mint az ország versenyképességét. A befektetők olyan helyszíneket választanak további beruházásaikhoz, ahol az idegennyelv-tudás szintje magas”. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyzik: ami leginkább gátolja a piacképes termékkel, vagy szolgáltatással rendelkező magyar kkv-k nemzetközi piacra jutását, az a megfelelő kapcsolati tőke, a marketing, és sok esetben a nyelvtudás hiánya.

Ma már 160 ezerrel többen dolgoznak, mint 3 évvel ezelőtt, amihez a HEBC tanácsai is hozzájárultak – mondta Szijjártó. Ebben fontos szerepe van az új Munka törvénykönyvének, valamint a képzési rendszer átalakításának is.
A HEBC szerint nem elsősorban az alacsony bérköltségek, vagy az elérhető állami támogatások jelentik Magyarország valódi vonzerejét, hanem a humán tőke, a rendelkezésre álló jól képzett, innovatív munkaerő és az ország olyan előnyei, mint kedvező földrajzi fekvése, az európai időzónába tartozás, a jó közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra, valamint a kiépült beszállítói háttér.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy már 28 vállalattal kötött a kormány stratégiai megállapodást, ami a magyar kkv-knak is kedvező, amelyek akkor tudnak sikeressé válni, ha beszállítókká válhatnak. „A bizalom nagyon fontos” – ismerte el Szijjártó, és megígérte, a vállalatok számíthatnak a kormányra.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy már 28 vállalattal kötött a kormány stratégiai megállapodást, ami a magyar kkv-knak is kedvező, amelyek akkor tudnak sikeressé válni, ha beszállítókká válhatnak. „A bizalom nagyon fontos” – ismerte el Szijjártó, és megígérte, a vállalatok számíthatnak a kormányra. -->