A hitelkonstrukciót a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdő-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelők vehetik igénybe. A program nem tesz különbséget a gazdálkodás formája szerint, őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások egyaránt igényelhetik a szóba jöhető 0,5–25 millió forintnyi összeget.
A Vidékfejlesztési Minisztérium mostani döntése nyomán az állami kamattámogatás már 4 százalék, vagyis a folyószámlahitel lényegében 4 százalékos kamat mellett érhető el a termelőknek. A védőháló jelleget erősíti, hogy a kamatot csak a ténylegesen felvett pénz után, és csak a kölcsönvétel idejére kell fizetni. Mivel az összeg sok esetben csak rövid ideig tartó likviditási gondok áthidalására szolgál, maga a kamattámogatás költségvetést terhelő része sem jelent igazán komoly megterhelést a büdzsének. A program 2011-es indulása óta 2 ezer igénylő nyújtotta be anyagát az érintett bankokhoz, közülük hozzávetőleg 900-nak már kártyája is van, a többi igény elbírálása még folyamatban van. „A kamattámogatás mértéke 2013-ban várhatóan 120 millió forint körül alakul” – mondta Feldman Zsolt. A VM helyettes államtitkára kifejtette: a tárcánál számolnak a hagyományos Széchenyi Kártyához képest még új program felfutásával, különösen, hogy a támogatási feltételek most javultak. „Számolunk azzal, hogy jövőre ez a támogatási összeg akár a duplájára is nőhet, fel vagyunk készülve, megvan a tárcánál a fedezet” – tette hozzá.
Kérdés, hogy mindez mire lesz elég. Az agrárium megítélése szerint a banki gyakorlatban a kockázatosabb ágazatok közé tartozik, igaz, az állami szerepvállalás fontos szempont a pénzintézeteknek. A jövedelmezőség ugyanakkor az alágazatokon belül jelentősen eltér. Míg a növénytermesztés az utóbbi években jelentős nyereséget hozott, az állattenyésztés, és különösen a hozzá kapcsolódó feldolgozás súlyos gondokkal küzd. Az Agrár Széchenyi Kártya azonos kiinduló feltételeket biztosít minden igénylőnek, tevékenységtől függetlenül. Az alulhitelezett, és sok szempontól problémás állattenyésztés, és az állati termékek feldolgozása azonban még az állami támogatás mellett sem minden esetben működőképes.
MKIK: uniós pénzekre is alkalmazható modell
Az állami szerepvállalás mértékéhez képest a Széchenyi Kártya program hatékony, a konstrukciót ezért az MKIK a 2014-től élő új uniós költségvetési ciklusban érkező pénzekre is alkalmazná, eszerint a 2020-ig érkező EU-pénzeket a Széchenyi Kártya program mintájára lehetne elkölteni. A megmozduló hitelösszeghez képest az állami tehervállalás mértéke valóban nem tűnik soknak: a teljes Széchenyi Kártya Program több mint tíz éve alatt kihelyezett 1200 milliárd forintot meghaladó forráshoz kapcsolódó állami támogatás mértéke összesen nem haladja meg a 30 milliárd forintot.
