Nem kerül többe az új

Átszervezné a most meglévő laboratóriumi rendszert, közös tudásbázist hozna létre, és tudatformálást végezne az új, most társadalmi vitára bocsátott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia. A rendszer erősebb hatóságot és élénkebb információáramlást hozna.

"A stratégiának jó felvetései vannak, az abban foglaltak megfelelően megvalósítva segíthetnek az élelmiszerbiztonsági helyzet további javításában” – jelentette ki a Világgazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak hozzátette: „a stratégia egyik fő célkitűzése, a laborhálózat korszerűsítése mára elengedhetetlenné vált. A laborok mérései, szakmai munkája természetesen megfelelő, de a rendszer racionalizálása szükséges. A korábbi megyei laborhálózat helyett a regionális hálózat kialakítása még nem fejeződött be, ezt végig kell vinni, amely a laborok együttműködését erősíthetné” – fogalmazott Lukács.

Az ügyvezető fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a stratégia alkotói kiemelt szerepet szánnak az információáramlás javításának. „A kétoldalú információáramlás valóban sokat segítene, a hatóságok információgyűjtése egy szintén rendszeres tájékoztatással párosulva hatékonyabb együttműködés alapjait teremthetné meg. Ezzel az élelmiszertermelésre nem méltó szereplők is kiszűrhetőek lennének” – jelentette ki az ügyvezető igazgató. Lukács László hangsúlyozta: a Tej Terméktanácsnak alapvető érdeke, hogy jól szervezett élelmiszer-biztonsági rendszer működjön, ennek érdekében a stratégia kialakításában partnerek lesznek.

Súlyos hibának tartaná Lukács László, ha a rendszer megújulásának költségeit az élelmiszeripari szereplőkkel akarná megfizettetni az állam – reagált az ügyvezető arra a kérdésünkre, milyen finanszírozási modellt tartana célravezetőnek. „Az élelmiszerlánc felügyelete, az élelmiszerbiztonság ellenőrzése állami feladat. Az élelmiszeripar szereplői már most is fizetik ennek a díját, részben az élelmiszerlánc-felügyeleti díj formájában, részben pedig a minőségbiztosítási rendszerek, a nyomonkövetés és a korszerű technológiák működtetésének formájában” – jelentette ki Lukács.

A stratégia középtávú, az elkövetkezendő tíz évre vonatkozik, és szemléletváltást szeretne elérni az élelmiszerbiztonság területén – nyilatkozta lapunknak Bognár Lajos. Az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár lapunknak kijelentette: „nem csupán a hatósági ellenőrzésről van szó, a stratégia fontos eleme a társadalmi tudatformálás is, a laborrendszer megújítása, és ennek kapcsán új információs rendszer, egy új tudáshálózat kiépítése.”

A költségekről szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta: „nem kerül többe a stratégia megvalósítása az élelmiszergazdaság szereplőinek, hiszen nem egy új rendszer létrehozásáról van szó, hanem új szemléletről. Az élelmiszerbiztonság megteremtésére az állam már most is elkölti a forrásokat, mi azt mondjuk, hogy ezt kell hatékonyabban felhasználni. A stratégia megvalósítása nem igényel pluszforrást” – tette hozzá Bognár Lajos.

A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több száz milliárd forint terhet jelenthetnek, a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető lenne – áll a stratégiában. Az anyag központi része a tudatformálás, ennek révén sokat lehetne tenni az ételmérgezések megelőzéséért.

A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több száz milliárd forint terhet jelenthetnek, a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető lenne – áll a stratégiában. Az anyag központi része a tudatformálás, ennek révén sokat lehetne tenni az ételmérgezések megelőzéséért. -->