Az eurózónában megkezdődött a kilábalás, ennek eredményeként a befektetők figyelme fokozatosan a növekedési sztorik felé fordul, amiből várhatóan a kelet-közép-európai bankszektor is profitálni fog az Erste Group ma megjelent, a kelet-közép-európai bankokról szóló elemzése szerint. „Mindent összevetve úgy látjuk, hogy például a Lengyelországban és Csehországban meglévő strukturális előnyök a növekedés gyorsulását idézhetik elő 2014-ben és az azt követő években. A kockázati költségek csökkenése, valamint a bevételek - volumenbővülésből és a nettó kamatmarzsok javulásából származó – növekedése - amelyhez hozzájárul a szigorú költségellenőrzés is – együttesen a banki eredmények erősödését idézhetik elő a jövő évtől kezdődően” – jelentette ki Günter Hohberger, az Erste Group kelet-közép-európai banki elemzője. „Az említett országokban a bankok nyereségességére leselkedő veszély inkább a fiskális, semmint a működési irányból érkezhet (ugyanis szó van a bankadó bevezetéséről és a vállalati nyereségadó emeléséről)” – tette hozzá.
„Magyarországon, Romániában és Szerbiában a fenntartható nyereség elérése terén a nagy kihívást a kockázati költségek visszavágása, valamint a növekedés, a marzsok, és a kockázati költségek közti egyensúly megtalálása jelenti. A kapitalizáció továbbra is egészséges szinten marad, ezért az imént vázolt fejlemények erős bástyáját képezi” – vélte az elemző.
Magyarországon az üzleti környezet továbbra is visszahúzza a bankok nyereségességét, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya (az úgynevezett NPL-ráta) a 2009 első negyedévében mért 4 százalékról 18 százalékra ugrott 2013 második negyedévére. Jóllehet az utóbbi négy negyedévben lelassult az NPL-ráta emelkedése, a tendenciát nem segíti elő az újabb devizahiteles mentőcsomag, hiszen a részletek még nem ismertek, s ez máris a piaci bizonytalanság erősödése irányába hatott. A hitelezési veszteségekre képzett céltartalék aránya a magyar bankszektor egészére nézve 58 százalékon állt az idei esztendő második negyedévében – írják az Erste elemzői.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a forráskivonás 2013 második negyedévében vélhetően elérte a mélypontot az MNB Növekedési Hitelprogramja nyomán, mivel emiatt megélénkült a hitelkereslet a kis- és középvállalkozások körében. Ezen a téren volumennövekedés várható az elkövetkezendő negyedévek során – vélik az elemzők. A nagy sikerre való tekintettel a programot ebben a hónapban meghosszabbították kétezer milliárd forintos kerettel. Az Erste elemzői szerint a hitelállomány 2013 egészében 2,5 százalékkal zsugorodik, az első félévi mintegy 6 százalékos csökkenés után. Jövőre 1 százalékos növekedés valószínűsíthető, amelyet újabb 3 százalékos bővülés követ 2015-ben.
A külső finanszírozást tekintve a magyar bankok az elmúlt öt év során megfelezték az anyabankoktól származó forrásbevonás mértékét. Július végéig a külső finanszírozási igény 26,8 milliárd svájci frankra, azaz 21,5 milliárd euróra esett vissza a pénzügyi válság kirobbanásakor tapasztalt 66 milliárd frankos, azaz 43 milliárd eurós csúcsról. Svájci frankban számolva a jelenlegi mérték megegyezik a 2004. évi mennyiséggel, forintban mérve pedig a 2006. évi szinttel (a forint azóta bekövetkezett gyengülése miatt). A külső finanszírozás zöme az EMU-ban működő, Magyarországon leányvállalatokat működtető bankoktól érkezik. A Magyarországon kiváltképp nagy kitettséggel rendelkező osztrák bankok időközben jelentősen lecsökkentették ennek arányát, így a helyi leányvállalataik már a helyi devizában kínált hitelekre összpontosítanak.
