Az FTT ötletével José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke állt elő, célja pedig az lenne, hogy a pénzügyi szektor is kivegye a részét a válság miatt a gazdaságokra nehezedő terhekből. Miután viszont kiderült, hogy egyes tagállamok ellenállás miatt nem lehet uniós szinten bevezetni az új tranzakciós adót, 11 tagország úgynevezett megerősített együttműködés keretében látott neki, hogy megadóztassa a pénzügyi szektort. Az FTT bevezetése azt jelentené, hogy az érintett országok pénzintézetei közötti összes tranzakciót 0,1 százalékos, a származékos ügyleteket pedig 0,01 százalékos adó terhelné, akkor is, ha csak az egyik pénzintézet található valamelyik FTT-t alkalmazó országban. Ebből becslések szerint 35 milliárd euró folyhatna be a tagállamok kasszájába.
A tagállamok pénzügyminiszterei számára készített jogi elemzés ugyanakkor arra következtetésre jutott, hogy a terv ebben a formában meghaladja a tagállamok jogalkotói hatáskörét, ellentétes az uniós szerződéssel és hátrányos diszkriminációt jelent az FTT-ből kimaradó országokkal szemben.
A 14 oldalas szakvélemény szerint ilyen adó kivetése illegális lenne és túllépné a tagállamok adózással kapcsolatos felhatalmazását. A brit gyáriparosok szövetsége (CBI) pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó részlegének vezetője, Leo Ringer, az uniós jogászok véleményére reagálva rámutatott: "e vélemény elismeri, hogy (ennek az adónak) káros következményei lennének a növekedésre, a munkahelyekre és a befektetésekre, a tagállamokon túlmenően is." A pénzügyi tranzakciós adót tizenegy állam tervezte bevezetni: Németország, Franciaország,Olaszország, Spanyolország, Belgium, Ausztria, Portugália, Görögország, Szlovénia, Szlovákia és Észtország.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.