Miért érdemes a magyar vállalkozóknak Kazahszánban is üzletelniük?

„A keleti nyitás kapcsán nem arról van szó, hogy ki akarunk vonulni az Európai Unió európai piacairól” – hangoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kazah tagozata által tegnap délután Budapesten tartott gazdasági fórumán. „Azt szoktuk mondani, hogy „nyugati tartás – keleti nyitás, vagyis az Európai Unióban elért gazdasági pozícióinkat meg kell tartanunk” – szögezte le. „De látni kell azt is, hogy az Európai Unió gazdasága az elmúlt években az elmúlt években komoly válságon ment át, az idei évben is stagnálni fog, tehát növekedés nincs. Ezért ha mi piacbővülést szeretnénk elérni, akkor Közép-Ázsia, Oroszország, Kína irányában mindenképpen nyitnunk kell, s úgy gondolom, az elmúlt három évben sokat tettünk azért, hogy az előkészítő munka eredményes legyen”- szögezte le.

A miniszter a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy mint a kétoldalú kormányközi bizottság társelnöke, „nagyon sokat teszünk azért, hogy megszűntetésre kerüljenek azok a gazdasági szereplőket korlátozó jogszabályok, intézkedések, nehézségek, amelyek akadályozzák a szorosabb gazdasági kapcsolatokat.” Nem a távolságot tekinti a legnagyobb akadálynak, hiszen nagyon sok magyar vállalkozó Amerikában, Európa távolabbi országaiban, vagy Oroszországban is nagyon komoly gazdasági kapcsolatokat épített ki. Ha Kínával tudunk nagyon komoly gazdasági potenciált lekötni, akkor ez Közép-Ázsia tekintetében is elérhető. „Tehát abban vagyunk érdekeltek, hogy lebontsuk a jogszabályi, gazdaságpolitikai akadályokat, és lehetőleg olyan intézményeket teremtsünk, amelyek a vállalkozókat segíteni tudják.” Ezért volt fontos az MKIK magyar- kazah tagozatának a létrejötte, mert most már a kamarával lehet együtt dolgozni azért, hogy ezen akadályok száma csökkenjen.

Varga Mihály ezután az idén Kazahsztánban tett hivatalos tárgyalásai alapján részletesen ismertette azokat a területeket, amelyeken a magyar vállalkozóknak jó üzleti lehetőségeik kínálkoznak az ottani piacon. Örömmel nyugtázta, hogy az idei első öt hónapban közel harminc százalékkal bővült a magyar-kazah külkereskedelmi forgalom, amelynek az értéke 88 millió dollárt ért el. Elsősorban a magyar gyógyszergyárak tudták jelentősen növelni részvételüket a kazah piacon. Bízik benne, hogy a többi hazai szektorban lévő cégek is növelni tudják kazahsztáni lehetőségeiket. Ami a szolgáltatásexportot illeti, elsősorban a Kazahsztánban dolgozó ötszáz magyar állampolgárra gondol.

„Ha el is vesztettük azt a szerepünket, hogy mint közvetlen fővállalkozónként vagyunk jelen, e téren ma is van lehetőség.  E tekintetben nagy segítségünkre van az, hogy a tavalyi évben, a magyar miniszterelnöki látogatást követően, a Molnak sikerült egy olyan mezőnek a feltárási lehetőségét elnyernie, ahol nagyon komoly beruházások indulhatnak el” – fejtegette a miniszter. Magyar szakemberek kiküldésében is van lehetőség: Nagyon sokszor hangzik el ugyanis – főleg mezőgazdasági területen - kazah részről, hogy bármilyen képzésben nagyon szívesen vesznek A magyar kormány éppen az elmúlt hónapokban jelentette be, hogy olyan programot indít el, amelynek keretében kétezer külföldi diák tudna tanulni Magyarországon, köztük jelentős szerepet játszhatnak majd kazah fiatalok is. Egyébként jelenleg három magyar egyetem fogad kazah diákokat, s idővel magyar diákok is megjelennek majd Kazahsztánban.  A magyar vállalkozóknak lehetőségük van a bérlakás-építési programban is, valamint még van lehetőség magyar bekapcsolódásra a kazah autópálya-építési programba is.

Végül felvetett kérdésekre válaszolva a miniszter emlékeztetett arra, hogy tavaly szóba került: jöjjön létre magyar-kazah pénzügyi alap a kkv-k támogatására. Eleinte százmillió dolláros alapról volt szó, most már szerényebbek vagyunk, jó lenne akár 10-20 millió dolláros alap létrehozása is. A kazah partnerek továbbra is készek arra, hogy ez a pénzügyi alap létrejöjjön. „A magyar kormány részéről a szándék változatlan, a szövegjavaslatot már elküldtük a kazah partnereknek, s a magyar fél részéről a pénzügyi alap működése akár a jövő héten elindulhatna.”  Ami az orosz-fehérorosz-kazah vámuniót illeti, Varga Mihály rámutatott, hogy egy magyar vállalkozó számára egyszerre három piac nyílik meg, ha sikerülne belépnie valamely ottani piacra. Úgy gondolja, ez nagyon fontos tényező. Végül kiemelte, most kezdjük visszacsalogatni a magyar agrárvállalkozókat a kazah piacra. Nagyon fontos év az idei, mert a magyar vetőmag-termesztésben elértük azt, hogy most már több mint hatszáz hektáron magyar kukorica-termesztés folyik Kazahsztánban. Legalább tízmillió hektár olyan terület van a közép-ázsiai országban, amely arra vár, hogy megműveljék – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Rustemov Nurbakh, Kazahsztán meghatalmazott nagykövete Magyarországon orosz nyelven elmondott előadásában nagy ívű és a kazah médiával rímelő adatokat szolgáltatott a kazah gazdasági fejlődés tendenciáiról, a Magyarország számára is kínálkozó üzleti lehetőségekről. Kazahsztán bruttó hazai terméke az idei első félévben több mint 5 százalékkal nőtt, az egy főre jutó GDP összege megközelítette a 13 ezer dollárt. Az ország nemzetközi tartalékainak összege pedig 90 milliárd dollárra rúg.  (Itt tegyük hozzá, hogy az Interfax augusztus 28-i jelentése idézte Nursultan Nazarbayev elnököt, aki Kazahsztán idei gabonatermésére vonatkozó prognózist idézve jelezte, hogy annak mennyisége 16 millió tonna lesz).

A kazah nagykövet emlékeztetett arra, idén húsz éve, hogy kazah nagykövetség létesült Budapesten, az első Közép-Kelet-Európában, ezzel mintegy jelezve Magyarország jelentőségét és súlyát. Örömmel nyugtázta, hogy az átmeneti csökkenés után tavaly a kétoldalú árucsere-forgalom összege mér elérte a 258 millió dollárt, és remélhetőleg ez a szint idén legalábbis megmarad. Jelezte, hogy Kazahsztánban közel ötven magyar tulajdonú cég, illetve magyar részvételű vegyes vállalat működik. Ő is javasolta, hogy a magyar vállalkozók vegyenek részt a Kazahsztánban beindított projektekben, 

A Magyar Kereskedelmi és Ipari kamara az idén újabb üzleti utat szervez Kazahsztánba, azzal a céllal, hogy az ottani hatóságok, kamarák közreműködésével újabb partnereket tárjon fel az üzleti együttműködés érdekében – hangoztatta Parragh László, az MKIK elnöke. E célkitűzés megvalósítását az is segíti, hogy a kormányzati eszközökön kívül Kazahsztánban ma már magyar kereskedőház is jelen van, de értékes segítséget nyújt az Eximbank és a Mehib is a kazahsztáni jelenlétének köszönhetően.