Újraindulnak az uniós pénzek

Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások ötszázalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint – jelentette be Lázár János Brüsszelben, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. A kifogásolt magyar rendelkezésekkel praktikusan ki lehetett zárni külföldieket egyes pályázatokból. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint „korrekt és higgadt tárgyalás” nyomán „tisztességes megállapodás” jött létre. Hozzá kell azonban tenni, a kormány tavasszal még abban reménykedett, a nyári szünet előtt sikerült kiegyezni.

Ami pedig a korrekció összegét illeti, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára augusztus elején még arról beszélt lapunknak, hogy a kormány kétszázalékos korrekciót tartana reálisnak. Mindezek azt mutatják, Budapest engedett Brüsszelnek, ám tény, az Európai Bizottság is elvetette az egyik főigazgatósága részéről említett 25 százalékos szankcionálást. Tavaly ekkora mértékű büntetést szabtak ki Romániára.

Ami pedig a korrekció 5 százalékos arányát illeti, ez nem elvonást jelent, hanem azt, a kifogásolt pályázatokra kifizetett összegek ezen hányadát az EU nem finanszírozza Magyarország számára, ám ugyanazt az összeget – Lázár János becslése szerint 230-250 millió eurót, vagyis 69-75 milliárd forintot – az adott operatív programon belül újra pályáztatni lehet. Erre az év végéig van mód, míg az elköltésre fő szabály szerint 2015 végéig van lehetőség. A kompromisszum azt is jelenti, hogy az elvont pénzt az állam állja, annak uniós finanszírozása nem biztosított.

A megállapodás fontosabb része az, hogy az unió újraindítja az operatív programok finanszírozását. A pályázóknak általános szabály szerint a magyar állam fizet, amely aztán negyedévente egyben küldi ki a számlákat Brüsszelbe. A kifizetések leállítása óta is ezt tette, ám mostanáig mintegy kétmilliárd euró nem érkezett meg. Lapunk úgy tudja, a hatszáz milliárd forint körüli kifizetéseket egyfelől a költségvetési tartalékból, másrészt állampapír-kibocsátással, illetve állami betétből fedezték. Mindez akkor jelentett volna problémát, ha az év végéig nem születik megállapodás, ez a veszély azonban elhárult. Mint Johannes Hahn a találkozót követően elmondta: a leállított programoknál napokon belül elindulhatnak a kifizetések. Vagyis a most 1050 milliárd forintra módosított államháztartási hiányt nem a teljes összeg, hanem a 69–75 milliárdos tétel növeli, kérdés ugyanakkor ennek mekkora hányada nem az elkölthető tartalékból származik.

A kétmilliárd euró „az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről” – állapította meg Lázár János. Erre utalt az osztrák főbiztos is, amikor megjegyezte: Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát. Hahn elmondta: a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagymértékben van ráutalva a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben.

Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat – jelezte. Ez az intézkedés első körben különösen az unió felé tett vállalás alapján kötelezően végrehajtandó beruházásokat (csatornázás, ivóvíz biztosítása) érintheti. Lázár ugyanakkor emlékeztetett Orbán Viktor egy kijelentésére, miszerint ha egy tárcánál forrásvesztés lesz, ott az az adott minisztérium „költségvetése bánhatja”.

Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat – jelezte. Ez az intézkedés első körben különösen az unió felé tett vállalás alapján kötelezően végrehajtandó beruházásokat (csatornázás, ivóvíz biztosítása) érintheti. Lázár ugyanakkor emlékeztetett Orbán Viktor egy kijelentésére, miszerint ha egy tárcánál forrásvesztés lesz, ott az az adott minisztérium „költségvetése bánhatja”. Diszkrimináció? A kifizetéseket azt követően függesztette fel Brüsszel, hogy auditorai szabálytalanságokat állapítottak meg. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az egyes projektek műszaki ellenőrei számára magyar mérnöki kamarai tagságot, illetve magyar nyelvtudást írtak elő. Ez brüsszeli vélemény szerint sérti a nemzeti diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályokat. Magyarország ezt vitatta, ám nem sokkal a kifizetések leállítása után, idén februárban módosították az ide vonatkozó szabályozást. A bizottság ugyanakkor korábban azt közölte lapunkkal: hiányosságok tapasztalhatók a projektek, illetve a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban is.-->