Olyan hatásköröket kapott az MNB, amilyenek korábban nem voltak a kezében. A korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez tartozó feladatokat is átvette a jegybank. Az új feladatok egyrészt a makroprudenciális politikát jelentik, másrészt a korábbi felügyeleti feladatkört is átvette az MNB, emellett új feladat a szanálás. A két szervezet összevonása zökkenőmentesen zajlik.
A makroprudenciális felügyelet célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, illetve annak a gazdaság növekedéséhez való hozzájárulása. A jegybank eközben együttműködik a kormánnyal és nemzetközi szervezetekkel is. Megalakult a Pénzügyi Stabilitási Tanács is, ami egy új testület.
Két erős példa volt az integráció megvalósításakor a döntéshozók szeme előtt, egyrészt az Európai Központi Bank ajánlása, másrészt a Bank of England példája. A cél a makroprudenciális rendszerben a prociklikusság mérséklése, illetve a sokkokkal szembeni ellenállás növelése a pénzügyi szektorban.
A túlzott hitelkiáramlást a hitelfedezeti arány korlátozásával, illetve a jövedelmekhez arányosított hitelfelvétellel igyekszik megakadályozni a jegybank – magyarázta Balog Ádám. Az eszközök közé tartozik az anticiklikus tőkepuffer alkalmazása is, ennek lényege, hogy jó időszakokban magasabb tőkekövetelményt írnak elő a hitelintézetek számára, ami rossz időszakban tartalékot jelent a sokkokra. A likviditási kockázatok mérséklése is fontos a jegybank számára. A devizahiteleknél volt olyan, hogy évtizedes kölcsönök forrásai néhány hetes lejáratúak voltak – magyarázta Balog.
A biztosítók esetében különleges eszközöket nem kapott a jegybank, ezen a téren az európai trendekhez illeszkedik majd a működés. A biztosítók mérlegfőösszege lényegesen kisebb a bankokénál, ugyanakkor komoly részarányt képviselnek a lakossági megtakarításokban, azon belül a hosszú távúakban. Ezért hangsúlyos szerepe van az esetükben is a betétesek, a fogyasztók védelmének – mondta Balog.
A fogyasztóvédelmi stratégia még kialakítás alatt van, erős stratégiát akarnak megvalósítani, 10-20 ezres bírságokkal nem akarnak operálni. A Pénzügyi Békéltető Testületet továbbra is működtetik majd, és létrejön egy Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ is.
A szanálásról szólva Balog elmondta: egy olyan eljárásról van szó, amely során egy fizetésképtelen hitelintézetet biztonságosan ki lehessen vezetni a piacról. Ennek során minél kevesebb költségvetési terhet róva az országra, és elkerülve a fertőzést, pánikot a piacon. A költségeket a pénzügyi cégek állnák.
A Növekedési Hitelprogramról Balog azt mondta: a várakozásokon felül sikeres volt. Az első pillér 91 százalékig, a második 61 százalékig elfogyott, a kölcsön 60 százaléka új hitel volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.