Ezzel a lépéssel elkerülhetik a társasági adóalap-módosítást. Az ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.
A hatálybalépés óta eltelt 3 hónap alatt nem alakult ki egyértelmű gyakorlat az új szabálynak a transzferár kiigazítás komplex (számvitelt és valamennyi adónemet lefedő) kezelésébe illeszkedéséről. A gyakorlat néhány esetben már a korábbi időszakra is azt mutatta, hogy a cégek a fenti rendelkezéseknek megfelelően könyvelték a pénzügyileg rendezett, de szabályos számlával nem módosított transzferár-különbözetet, ez kockázatot jelenthet, hiszen a törvény korábbi szövegéből ez a rendezés nem volt egyértelműen kiolvasható.
A képet színesíti, hogy ezen elszámolásokat a könyvvizsgálók több esetben elfogadták az ügylet tartalmi megítélését előtérbe helyezve a formailag esetlegesen nem teljesen megfelelő számlákkal szemben. Az előzőek következtében a cégeknek érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a törvény hatályba lépését megelőző időszakra elszámolt transzferár-kiigazításra, csakúgy, mint a szerződéses feltételek megfelelő meglétére és az egyes adózási kérdések (társasági áfa, iparűzési adó, vám) megnyugtató megválaszolására.
