Megnyílt az orosz pénzcsap, azonnal ukrán találat érte: Moszkva nem tudja kihasználni az olajárrobbanást – tovább romlik az energiaválság
Soha nem látott mértékben bénult meg az orosz olajexport: a kapacitás legalább 40 százaléka kiesett az ukrán támadások és az azokat követő zavarok következtében. A helyzet különösen érzékeny pillanatban érte Moszkvát és a piacot is, amikor a globális olajárak ismét 100 dollár fölé emelkedtek a közel-keleti válság hatására, a világ pedig sürgősen alternatív energiaforrásokat próbál találni.
Oroszország olajexportja drámai mértékben visszaesett: a kapacitások legalább 40 százaléka – mintegy napi kétmillió hordó – jelenleg kiesett a rendszerből.
Ez a modern orosz történelem legsúlyosabb olajellátási zavara, amely globális szinten is tovább ronthat az energiaválságon.
A helyzet különösen kritikus, mert mindez akkor történik, amikor a globális olajárak ismét 100 dollár fölé emelkedtek az iráni konfliktus miatt. Ez elvileg kedvezne Moszkvának , a valóságban azonban a kieső export miatt az ország nem tudja kihasználni az árrobbanást.
A problémák fő oka az ukrán támadások felerősödése. Az elmúlt hetekben Kijev drónokkal csapott le Oroszország kulcsfontosságú olaj- és üzemanyag-infrastruktúrájára, a támadások pedig elérték mindhárom jelentős nyugati exportkikötőt: a fekete-tengeri Novorosszijszkot, valamint a balti-tengeri Primorszkat és Uszty-Lugát.
A kiesés nem csak a kikötőket érinti. A Barátság kőolajvezeték továbbra sem működik, amely Ukrajnán keresztül látja el többek között Magyarországot és Szlovákiát. Emellett szivattyúállomásokat és finomítókat is támadások értek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Az orosz olaj Moszkva bukásának a kulcsa
Ukrajna nyíltan kimondta: célja az orosz olaj- és gázbevételek csökkentése, amelyek az állami költségvetés bevételeinek mintegy negyedét adják. Ezzel közvetlenül az orosz hadigépezet finanszírozását akarják gyengíteni. Moszkva ezzel szemben terrorcselekményeknek minősíti a támadásokat, és országos szinten szigorította a biztonsági intézkedéseket.
A helyzetet tovább rontja, hogy az európai vizeken több, orosz érdekeltségű tanker lefoglalása is megzavarta a szállításokat. Ez különösen az északi, murmanszki exportot érinti, ahol napi mintegy 300 ezer hordónyi szállítás akadozik.
A Novorosszijszk kikötő, amely napi akár 700 ezer hordó olajat is képes kezelni, a Reuters szerint jelenleg csak a tervezett kapacitás alatt működik a dróntámadások okozta károk miatt.
Eközben a nyugati exportútvonalak sérülékennyé váltak, így Oroszország kénytelen egyre inkább az ázsiai piacok felé fordulni.
Ez azonban nem jelent teljes megoldást. Bár a Kína felé vezető csővezetékek – például a Szkovorogyino–Mohe és az Ataszu–Alasankou útvonal – zavartalanul működnek, és a Kozmino kikötőn keresztül is folytatódik az export, ezek együttes kapacitása korlátozott, nagyjából napi 1,9 millió hordó.
Emellett a szahalini projektekből napi mintegy 250 ezer hordó olajat szállítanak, míg Fehéroroszország finomítói körülbelül 300 ezer hordót kapnak naponta. Ezek azonban nem tudják teljes mértékben pótolni a nyugati irányú kiesést.
Moszkva bankot robbantott: az orosz energiaexport lett az iráni háború legnagyobb nyertese – semmit se számítanak a nyugati szankciók
A Kreml újra rekordközeli összegeket keres az energián. A piacot felkavaró konfliktusok teljesen átírták az árakat, az orosz olajexport pedig évek óta nem produkált ilyen számokat.
