A ’70-es évek volt a decemberinél alacsonyabb inflációt

Negyvennégy éve nem látott mélypontra, 0,4 százalékra süllyedt decemberben a fogyasztói árak emelkedésének üteme az előző év azonos időszakéhoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A novemberi 0,9 százalékról fél százalékponttal csökkent az infláció, részben az újabb rezsicsökkentés hatására.

A tavalyi év egészében 1,7 százalékkal nőttek az árak 2012-höz képest, és a kormányzat intézkedési befolyásolták leginkább az inflációt. Utoljára 1970-ben volt alacsonyabb (akkor 1,3 százalékos) az éves áremelkedési ütem. A dohány és a szeszes ital 10,9 százalékkal drágult tavaly, a cigaretta áremelkedésében pedig fontos szerepet játszott az árrés – trafikrendszer nyomán bekövetkezett – növelése. A háztartási energia ára ugyanakkor 8,5 százalékkal csökkent, ami elmarad a 10 százalékos év eleji rezsicsökkentéstől. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem csökkent az összes fűtőanyagnak az ára. A szén, a tűzifa és a brikett ára például 4-5 százalékkal nőtt tavaly. Hozzátette, a 2013. novemberi rezsicsökkentés hatásai – tekintve, hogy év végén történt, az éves indexben csak részben jelennek meg – áthúzódnak 2014-re is.

Tavaly 3,6 százalékkal nőttek a szolgáltatások árai, az élelmiszerek pedig 2,8 százalékkal drágultak. Mindez jelzi, hogy a gazdaság mélyén húzódó inflációs nyomás nagyobbnak látszik a főindexnél, ugyanakkor mérsékeltebbnek tűnik a megelőző évekhez képest. A ruhák ára alig emelkedett egy év alatt, a tartós fogyasztási cikkek pedig az éves átlaghoz közel, 1,9 százalékkal nőttek.

A nyugdíjas fogyasztói árindex 1,5 százalékkal emelkedett tavaly, így a több mint 5 százalékos nyugdíjemeléssel jelentősen nőtt a reáljövedelmük. Decemberben pedig 0,3 százalékkal csökkent a fogyasztói kosarukra számított index az előző év azonos időszakához képest.

Az 1,7 százalékos éves árnövekedés elmaradt a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs céljától a folyamatos kamatcsökkentések közepette is. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az alacsony inflációs környezet egyre inkább tudatosult a lakosságban és a vállalatokban, így az inflációs várakozások érdemben mérséklődtek az év folyamán.

A piaci folyamatokat jobban tükröző maginfláció – ami ugyan tartalmazza a dohánytermékek áralakulását – 3,3 százalék volt 2013-ban, decemberben pedig 3,5 százalékon alakult az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan igazított index az MNB inflációscél közelében alakult.

Az MNB nem aggódik az infláció miatt. A Monetáris Tanács tagjai, Pleschinger Gyula és Balog Ádám „galamb” jellegű nyilatkozatot tettek. Pleschinger korábban a 17 hónapja tartó kamatcsökkentés folytatásáról beszélt, Balog pedig tegnap tartósan laza monetáris politika alkalmazását vetítette előre. Ezt a piac egyfajta iránymutatásnak tekintette, így a forint kisebb – 0,3 százalékos – gyengüléssel reagált, és megérintette a 300-as szintet az euróval szemben. A jegybank vezetőinek jelzése szerint 3-ról még 0,5 százalékponttal csökkenhet a kamat.