A leszakadás évtizede

A 2004-es európai uniós csatlakozásunk óta a régiós országok jobb eredményt értek el nálunk – mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója a Gazdaságkutató által szervezett konferencián. Kármán András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság előtt a külső finanszírozáson nyugvó növekedés sérülékenynek mutatkozott a volt szocialista országokban, amelyek 2004-ben és azt követően csatlakoztak az EU-hoz. A válság előtti gyors növekedést a külföldi működőtőke-beruházások és a hitelfelvétel segítette, Magyarországon azonban nem a vállalati beruházási dinamika dominált, hanem állami túlköltekezés. A pénzeket ráadásul nem produktív beruházásokra fordították – fejtette ki Kármán.

A szakértő kiemelte: a potenciális növekedés üteme a válság hatására megfeleződött, néhol harmadára csökkent a régióban. Magyarországon, az IMF becslése szerint a következő öt évben 1 százalék alatti lehet az éves potenciális növekedés üteme.

Az európai bankok mérlegalkalmazkodása miatt az EBRD igazgatója nem számít arra, hogy jelentős források válnak elérhetővé a bankrendszeren keresztül. Külföldi források közül érdemi szerepe a működőtőkének lehet, de ehhez versenyképes munkaerőre és befektetőbarát üzleti környezetre is szükség van – hangsúlyozta. Hozzátette: előre kellene lépni a beruházási hányad emelésében, amihez a belföldi megtakarítások növekedése és kiszámítható üzleti környezet erősítése a legfontosabb.

A leszakadás egy másik okára is mutatott rá Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Amikor nem lett volna szabad – a 2008-as válság előtt –, akkor nagy költségvetési hiány volt Magyarországon. Ám a válság kirobbanása után – amikor állami forrásból finanszírozott gazdaságélénkítésre lett volna szükség – erre nem volt lehetőség. Szembe kellett menni a világgal, ezért is esett nálunk nagyobbat a GDP, és nehézkes a felzárkózás is – hangsúlyozta a professzor.

Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója a formálódó bankunióból való esetleges kimaradás kockázataira hívta fel a figyelmet. Tartósan szükség lesz külföldi forrásokra a felzárkózáshoz, és a kimaradással ezek drágábbak lennének. Úgy látja, hogy a nem euróövezeti országok kiváró állásponton vannak, és figyelik, hogy miként alakul a bankunió feltételrendszere.

Jelasity kiemelte, hogy a szlovén és a ciprusi kormány „örömujjongásban” tört volna ki, ha a bankszektoruk túlnyomó többsége külföldi tulajdonban lenne, mert így nem az állam feladata a feltőkésítés.

Az Erste 2011 óta folyamatosan vásárol. Aki azon gondolkozik, hogy menne van maradna, az nem szokott vásárolni – emelte ki. „Maradunk, és tovább szeretnénk az üzletet fejleszteni – szögezte le Jelasity. – Aktív és jelentős bank szeretnénk és fogunk maradni.”

Jelasity kiemelte, hogy a szlovén és a ciprusi kormány „örömujjongásban” tört volna ki, ha a bankszektoruk túlnyomó többsége külföldi tulajdonban lenne, mert így nem az állam feladata a feltőkésítés.

Az Erste 2011 óta folyamatosan vásárol. Aki azon gondolkozik, hogy menne van maradna, az nem szokott vásárolni – emelte ki. „Maradunk, és tovább szeretnénk az üzletet fejleszteni – szögezte le Jelasity. – Aktív és jelentős bank szeretnénk és fogunk maradni.” Agyonüti a magyar cégeket az e-útdíj Csak egy dologban lehetünk biztosak, a változásban – mondta Vásárhelyi Árpád, a Schenker ügyvezető igazgatója. A szállítmányozással foglalkozó cég vezetője szerint a legkisebb, magyar tulajdonú vállalkozásokat „ütik agyon az útdíjjal” a kisebb gépjárművek adóterhelése miatt. „Az e-útdíj a Continental logisztikai költségeit is megdobta, ami versenyhátrány Magyarország és a cég számára” – mondta a vállalat országkoordinátora, Rábai Dániel. Így érdemes lehet más országbeli telephellyel ellátni a vevőket – hangsúlyozta. Szavai szerint a környező országokkal is versenyben van Magyarország.-->