Carney változást hozott
Carney tavaly júliusban került a BoE élére, és már abban a hónapban teljesen egységes döntést hozott a monetáris tanács, míg a megelőző hónapokban a többség rendre leszavazta Kinget és a másik két galambot, akik növelték volna a mennyiségi könnyítés keretösszegét.
Augusztusban már arról is megállapodtak a döntéshozók, hogy stabilizálják a piac várakozását a hosszabb távú kamatpolitikáról. A BoE monetáris tanácsa addig nem fogja emelni a már 5 éve 0,5 százalékon álló alapkamatot (és nem módosítják a 375 milliárdos eszközvásárlást), ameddig a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá nem süllyed. Az előretekintő iránymutatás („forward guidance”) pedig úgy tűnik, hogy egyelőre sikeres.
A legnagyobb központi bankok közül a Federal Reserve alkalmazza hosszabb ideje a makrogazdasági változókhoz kötött iránymutatás eszközét, ugyanakkor az amerikai jegybanknál ez könnyen érthető, hiszen kettős mandátuma (teljes foglalkoztatás és alacsony infláció) könnyedén lehetővé teszi. A Fed egészen addig nem változtat a 0-0,25 százalék közötti kamatsávon, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék alá nem süllyed, és az infláció alakulása nem veszélyezteti a középtávú cél elérését.
A BoE is hasonló kereteket jelölt meg, így biztosította a piaci szereplőket arról, hogy az évtized közepéig alacsony kamatszintre számíthatnak. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor javult a munkaerő-piaci helyzet, amit az angol jegybank is érzéket. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári 7,8 százalékról a vártnál gyorsabban, októberre 7,4-re csökkent, ez pedig elemzők szerint lépésekre késztetheti a központi bankot. Ha 0,5 százalékon szeretnék tartani a kamatszintet idén és jövőre is, akkor akár februárban 6,5 százalékos célszint közelébe csökkenthetik az alacsony ráta fenntartásához kapcsolt munkanélküliségi szintet.
A BoE ugyanakkor korábban közölte, az iránymutatás csak addig érvényes, amíg 1,5-2 éves időszakban az infláció nagyobb valószínűséggel alakul 2,5 százalék alatt, mint felette. Már ez a szint is némi „engedményt” jelent, hiszen az angol jegybank inflációs célszintje 2 százalék. Az infláció a tavaly nyár eleji 2,7 százalékról novemberre 2,1-re esett, vagyis a kockázatok csökkentek.
Az utóbbi időszakban a BoE Funding for Lending (FLS) programja – amely az MNB Növekedési Hitelprogramjának „ötletét” adta – kevéssé hatott a vállalati szektorban. A vállalati hitelezés meredeken visszaesett tavaly novemberben, és a bankok egyelőre nem hajlandóak hitelt adni a cégeknek.
Elemzők szerint az FLS a 2012 nyári indulása után azonnal fellendítette az ingatlanpiacot. A lakásárak emelkedése után Carney november végén közölte, hogy az FLS a kkv-kra fog fókuszálni, és nem a lakáspiacra. Ezzel egyrészt megpróbálhatják megfékezni egy esetleges ingatlanpiaci buborék kialakulását, másrészt a vállalatoknak nagyobb szükségük van a hitelekre. Szakérők szerint a BoE attól tarthat, hogy a gazdasági növekedést a lakossági hitelezés táplálja – emelkedő lakásárakkal –, nem pedig az üzleti beruházások és az export. A BoE csütörtökön várhatóan 0,5 százalékon tarthatja a kamatot és nem változtat a 375 milliárd fontos eszközvásárláson.
Korábban is irányt mutatott
Mark Carney már a Bank of Canada elnökeként is alkalmazta az előretekintő iránymutatás eszközét, ami Kanadában sikeres volt. A világgazdasági válság kirobbanása után a kamatvágási ciklusban folyamatosan utaltak arra, hogy további lazítások szükségesek. A kamatszint levágása után 2009 októberében pedig azt az üzenetet juttatták el a piac felé, hogy több mint fél évig nem is várható szigorítás. A Bank of Canada inkább „előrejelzés” jellegű iránymutatást vezetett be, míg a Bank of England makrogazdasági változókhoz kötötte azt.
