Egy speciális vegyszerrel növelik a kapacitást, hogy kikerülhessék Hormuzt: már az Adria-vezetéknél is felmerült az adalék – 30 százalékkal több olaj is átjuthat a csöveken, ez dönthet el mindent
Gőzerővel dolgozik Szaúd-Arábia olajexportja átirányításán, hogy elkerülje a lezárt Hormuzi-szorost, ám a szóban forgó mennyiségek olyannyira nagyok, hogy ez csak részben lehetséges.
Még sosem exportált ennyi olajat Janbu kikötőjéből Szaúd-Arábia
Az olajmonarchia első számú menekülőútját a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötője jelenti, ami a Kelet-Nyugat vezeték egyik végpontja. Bár a létesítmény névleges kapacitása napi 7 millió hordó, ez nem jelenti azt, hogy ekkora mennyiségű olaj ki is szabadul az iráni blokád fogságából. Ugyanis
Janbu kikötőjének forgalma nem nulláról indult, hiszen januárban napi 1,3 millió, februárban napi 1,4 millió hordó olajat exportáltak a kikötőből.
Rijád ezt szeretné napi 5 millió hordóra növelni, míg a maradék mennyiséget az ország finomítói dolgoznák fel – írja a Reuters. Az ország múlt pénteken indította újra a háború kezdetén találatot kapott óriási Ras Tanura olajfinomítót az iparági adatszolgáltató IIR szerint.
Szaúd-Arábia az iráni háború előtt napi 6 millió hordónyi olajat exportált a Hormuzi-szoroson keresztül, ami a vörös-tengeri kikötővel együtt napi mintegy 7,3-7,4 millió hordónyi kivitelt jelent. Ezt Janbu akkor sem képes pótolni, ha eléri a tervezett napi 5 millió hordós exportot.
Sorban érkeznek a hajók, de az export felpörgetése nem megy egyik napról a másikra
Ráadásul a tankereknek meg is kell érkeznie a kikötőbe és ott a rakodást is végre kell hajtani, így az eddigi márciusi átlagos forgalom egyelőre csak napi 2,6 millió hordót tesz ki. Az LSEG adatai szerint mintegy 70 tankert rakodhatnak meg a kikötőben, amiből 40 még úton van, így a márciusi forgalom elérheti a napi 3,8 millió hordót is.
Ez azonban csak alig több, mint a békeidőben megszokott export fele.
A legtöbb tanker Janbuból Ázsia felé veszi az irányt, az exportból napi 2,2 millió hordó célja Kína. Az első, Ázsia felé tartó tanker március 10-én hajózott ki a kikötőből.
A Kelet-Nyugat vezeték kapacitását Szaúd-Arábia az Adria-vezetéket övező viták során is emlegetett súrlódáscsökkentő-adalékkal is igyekszik növelni, amit az orosz-ukrán háború és az orosz olajra kivetett szankciók árnyékában Európában is széleskörűen alkalmaztak. A vegyszert főként az Egyesült Államok és Kína gyártja, de jelenleg Rijád saját készletei is magasak. A súrlódáscsökkentő a vezeték kapacitását akár 30 százalékkal is képes javítani.
Az olajmonarchia erőfeszítései és menekülőútja egyelőre arra volt elég, hogy Szaúd-Arábia el tudta kerülni termelése drasztikus csökkentését, nem úgy mint szomszédai, például Irak, Kuvait vagy az Egyesült Arab Emírségek. Ez
azonban még így is napi 2 millió hordónyi felhozatal leállítását követelte, ami a szaúdi termelés nagyjából ötöde.
A menekülőúton ráadásul szintén található egy fojtópont, a Bab el-Mandeb, ami a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt köti össze, és mely szintén támadások kereszttüzébe került az utóbbi időben. Az Irán támogatását élvező jemeni húszik azonban egyelőre nem hallatták hangjukat a mostani háborúban. A húszik korábban a konténeres forgalmat zavarták meg, nem a tankereket, ám azt fontos megjegyezni, hogy a Vörös-tenger másik kijáratánál található Szuezi-csatornán a legnagyobb tankerek nem férnek át, csak a kisebb kapacitású Suezmax tankerek. A szaúdi menekülőút kapacitása így a húszik támadása esetén tovább csökkenne.
