Egymást ölik az orosz olajért, már olyanok is bejelentkeznek érte, akik eddig rettegtek tőle – bármennyit képesek fizetni, Kína elől is lenyúlják
Harcolnak egymással az ázsiai kormányok, hogy kihasználják az ideiglenes amerikai szankció-könnyítést, és minél többet szerezzenek az orosz olaj tankereken lévő szállítmányaiból, miután a közel-keleti válság felpörgette az árakat és hiányt okozott. Sorra jelentkeznek be az eddig hánykolódó hordókért olyanok is, amelyek korábban nem mertek orosz olajat vásárolni.

Legutóbb Indonézia jelezte vásárlási terveit. Az ázsiai országok kihasználják, hogy az iráni háború miatt felborult energiapiacok megnyugtatására Washington 30 napra feloldotta a tengeren rekedt, szankcionált orosz olaj és kőolajtermékek kereskedelmi tilalmát.
India még felárral is vásárolja az energiahordozót Moszkvától, a Bloomberg összesítése szerint az ottani finomítók egyetlen hét alatt 30 millió hordó orosz olajat vásároltak, és elhappolják még a másik hagyományos nagy piaca, Kína elől is.
A Vortexa jelentése szerint
legalább hét Uráli típusú orosz olajjal megrakott tanker változtatott irányt menet közben,
és tart Kína helyett India felé.
Csökkentett kapacitáson működnek a japán finomítók
Kína és India mellett Thaiföld is tárgyalásokra készül Moszkvával az olajvásárlásról. Az amerikai felmentés a lehető legjobbkor jött Oroszországnak, amely így a közel-keleti konfliktus legnagyobb nyertese, mert a Perzsa-öböl térségén kívüli nagy olajtermelők közül Kanada és Norvégia nem tudja felpörgetni a termelést, maximális kapacitás közelében működik, az Egyesült Államok pedig különleges helyzetben van, mert nem olyan olajat termel ki, mint amilyenre szüksége van.
A Hormuzi-szoros lezárása különösen Ázsiát sújtja, mert ők függenek leginkább az öböl-menti olajtól. A UBP adatai szerint a Közel-Kelet biztosítja Japán olajimportjának 75, Dél-Koreáénak pedig a 70 százalékát, és előbbi egyre nagyobb bajban van.
A Reuters tudósítása szerint az olajhiány miatt a finomítók a múlt héten már csak 69,1 százalékos kapacitáson működtek
- az előző heti 77,6
- és az iráni háború előtti több mint 80
százalék helyett.
Közben az üzemanyag átlagára 18 százalékkal nőtt egy hét alatt – a legmagasabb szintre 2022 óta. A kormány utasította a finomítókat, hogy használják a stratégiai készletből felszabadított olajat. Tokió a tartalék 17 százalékát szabadította fel.
Az orosz olaj már annyiba kerül, mint a Brent
A Kpler árupiaci adatszolgáltató becslése szerint az amerikai szankcióenyhítés előtt mintegy 130 millió hordónyi orosz olaj hánykolódott a tengereken, ebből 54 millió hordónyi a Szuezi-csatorna és Szingapúr között.

Az egyre növekvő ázsiai kereslet hatására megugrott az Uráli típus ára is: a Nikkei Asia tudósítása szerint az Irán megtámadása előtti napon egy hordó 58,16 dollárba került, de
márciusban rövid időre elérte a hordónkénti 100 dollárt is.
Szerdán valamivel 90 dollár felett volt – nagyjából azonos szinten a Brenttel, bár szerdán az olajlétesítmények elleni célzott támadások kissé megdobták az árat, cikkünk írásakor is 107 dollár felett jár a jegyzés hordónként.
A nagy kínai olajipari vállalatok is bejelentkeztek
Az orosz olaj iránti kínai kereslet egyelőre nem ugrott meg, mert a világ második legnagyobb gazdasága alaposan bespájzolt olajból még a konfliktus kitörése előtt. Az olajkészletek felhasználása azonban még az üzemanyag-export korlátozása mellett is szükségessé válhat.
A két legnagyobb, állami tulajdonban lévő olajipari vállalat, a Sinopec és a PetroChina a Reuters keddi jelentése szerint már arra készül, hogy négy hónapos szünet után ismét vásárol orosz olajat – és Indiával kell majd versenyeznie érte.
Az emelkedő globális olajárak miatt már drágult az üzemanyag a kínai kutakon, és a jövő héten újabb emelés várható.
Gond nélkül feldolgozzák az ázsiai finomítók az Uráli típust
Az orosz olaj azonban nem lesz elegendő ahhoz, hogy pótolja a Közel-Keletről kiesett mennyiséget, és nem is fogja lejjebb nyomni az olajárakat, legföljebb némileg mérsékli a növekedésüket.

Szakértők azt is hangsúlyozták, hogy mivel az enyhítés csak a már tengeren lévő mennyiségre vonatkozik, ezért azokat legföljebb átirányítani lehet egyik vevőtől a másikhoz.
Az egyetlen pozitívum, hogy
a legtöbb ázsiai finomító képes orosz olajat feldolgozni.
„Számos ázsiai finomító számára nem okoz technikai problémát a közepesen savas nyersolajok feldolgozása, bár maradnak keverési, logisztikai és szankciókkal kapcsolatos nehézségek, amelyek lassítják a folyamatot” – magyarázta egyikük a Nikkeinek.
Más arra hívták fel a figyelmet, hogy a szankciók enyhítése csak ideiglenes, ami további problémákat okozhat. „A szankciók körüli bizonytalanság megmaradt, így a vásárlók valószínűleg kénytelenek ezt a rövid időintervallumot kihasználni” – mondta a portálnak Putra Adhiguna, a jakartai székhelyű Energy Shift Institute ügyvezető igazgatója.


