BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A mezőgazdaság a húzóerő

A tavalyi év utolsó három hónapjában kiugróan, 2,7 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint. Az év egészében 1,1 százalékkal bővült a gazdaság, amiből 0,9 százalékpontot a mezőgazdaság magyarázott. Az év vége felé több szektor is segítette a bővülést, és idén akár a tavalyi duplájára is emelkedhet a növekedési ütem

Tavaly 1,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az év egészében a 2012-es 1,7 százalékos gazdasági visszaesés után. A növekedés fő húzóereje a mezőgazdaság volt, amely 0,9 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez. Az építőipar 0,2 százalékponttal javította a GDP-t, a szektor növekedése pedig elsősorban az állami beruházások felfutásával és az európai uniós források gyorsuló lehívásával magyarázható. Az ipar az év egészében stagnált, ám a feldolgozóipar – elsősorban az autóipar teljesítménye miatt – növekedett.

A GDP legnagyobb részét adó szolgáltatószektor is alig járult hozzá a növekedéshez a tavalyi évben. Ebben kulcsszerepe van az ingatlanfejlesztések zsugorodásának, ami a visszaeső építésekkel magyarázható; a pénzügyi intézményeket terhelő különböző intézkedések továbbra is gátjai a szektor növekedésének. A szállátás, a közigazgatási, társadalombiztosítási, oktatási szektor segítette a bővülést.

A tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalékkal nőtt a GDP, éppen annyival, mint amennyivel 2012 októbere és decembere között csökkent. Az utolsó negyedében már kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedést láthattunk. Termelési oldalról nézve a mezőgazdaság 0,8, az ipar pedig 0,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A nemzetgazdaságban alacsony súlyú építőipar az ingatlanépítések zuhanása ellenére is 0,4 százalékponttal segítette a bővülést.

Felhasználási oldalról nézve a háztartások fogyasztása növekedett a negyedik negyedévben, miközben a kormányzattól kapott természetbeni juttatások csökkentek. A fogyasztás, a beruházások, és a nettó export is érdemben segítette a növekedést, ugyanakkor a készletek csökkenése lefelé húzta a GDP-t, és az év egészében is hasonló tendenciát láthattunk.

Tavaly 29 ezer 114 milliárd forint volt a GDP, ami egy főre vetítve 2 millió 943 ezer forintot jelent.

Összességében úgy látszik, hogy a tavalyi év második felében egyre több szektor járult hozzá a növekedéshez. Az ipar az év első felében visszaesett, később viszont már bővült, az építőipar növekedési hozzájárulása pedig folyamatosan bővült. A szolgáltatások január és szeptember között alig változtak, az utolsó három hónapban viszont 0,7 százalékponttal segítették a növekedést. Igaz, 2012 negyedik negyedévében éppen ekkora volt a szolgáltatások visszaesése.

Mindent egybevetve a tavalyi évi növekedést több egyszeri hatás segíthette, ugyanakkor a bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált az év végére. Idén növekedhet a háztartások fogyasztása, az élénkülő európai és globális gazdaság pedig az ipari exportszektort segítheti. A beruházásokat az MNB hitelprogramja pörgetheti, és az EU-s pénzek továbbra is motorjai lehetnek egyes szektorok bővülésének, így a tavalyi közel duplája, akár 2 százalékos is lehet a GDP-növekedés idén. A bővülésre nézve ugyanakkor továbbra is kockázatot jelent a forint fokozott volatilitása.

Vegyes teljesítmény az EU-ban

Az euróövezetben 0,3 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi év utolsó három hónapjában a harmadik negyedévhez képest, az Európai Unió egészében pedig 0,4 százalékos volt a bővülés. Az Eurostat adatai szerint az eurózónában a tavalyi utolsó negyedévben 0,5, az EU-ban 1,1 százalékkal növekedett a GDP éves alapon. Az év egészében ugyanakkor 0,5 százalékkal csökkent az euróövezeti GDP.

A legnagyobb növekedést negyedéves alapon Svédországban (1,7 százalék), Csehországban (1,6 százalék), és Romániában (1,5 százalék) mérték. A leggyengébben Ciprus gazdasága teljesített, ahol 1 százalékkal visszaesett a GDP. Dániában 0,5, Finnországban 0,3, Észtországban pedig 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság egy negyedév alatt. Magyarország az Eurostat szerint az EU-átlagnál (0,4 százalék) jobban teljesített a 0,6 százalékos szezonálisan igazított negyedéves növekedési ütemmel.

A legnagyobb növekedést negyedéves alapon Svédországban (1,7 százalék), Csehországban (1,6 százalék), és Romániában (1,5 százalék) mérték. A leggyengébben Ciprus gazdasága teljesített, ahol 1 százalékkal visszaesett a GDP. Dániában 0,5, Finnországban 0,3, Észtországban pedig 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság egy negyedév alatt. Magyarország az Eurostat szerint az EU-átlagnál (0,4 százalék) jobban teljesített a 0,6 százalékos szezonálisan igazított negyedéves növekedési ütemmel.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek