A mezőgazdaság a húzóerő

Tavaly 1,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az év egészében a 2012-es 1,7 százalékos gazdasági visszaesés után. A növekedés fő húzóereje a mezőgazdaság volt, amely 0,9 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez. Az építőipar 0,2 százalékponttal javította a GDP-t, a szektor növekedése pedig elsősorban az állami beruházások felfutásával és az európai uniós források gyorsuló lehívásával magyarázható. Az ipar az év egészében stagnált, ám a feldolgozóipar – elsősorban az autóipar teljesítménye miatt – növekedett.

A GDP legnagyobb részét adó szolgáltatószektor is alig járult hozzá a növekedéshez a tavalyi évben. Ebben kulcsszerepe van az ingatlanfejlesztések zsugorodásának, ami a visszaeső építésekkel magyarázható; a pénzügyi intézményeket terhelő különböző intézkedések továbbra is gátjai a szektor növekedésének. A szállátás, a közigazgatási, társadalombiztosítási, oktatási szektor segítette a bővülést.

A tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalékkal nőtt a GDP, éppen annyival, mint amennyivel 2012 októbere és decembere között csökkent. Az utolsó negyedében már kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedést láthattunk. Termelési oldalról nézve a mezőgazdaság 0,8, az ipar pedig 0,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A nemzetgazdaságban alacsony súlyú építőipar az ingatlanépítések zuhanása ellenére is 0,4 százalékponttal segítette a bővülést.

Felhasználási oldalról nézve a háztartások fogyasztása növekedett a negyedik negyedévben, miközben a kormányzattól kapott természetbeni juttatások csökkentek. A fogyasztás, a beruházások, és a nettó export is érdemben segítette a növekedést, ugyanakkor a készletek csökkenése lefelé húzta a GDP-t, és az év egészében is hasonló tendenciát láthattunk.

Tavaly 29 ezer 114 milliárd forint volt a GDP, ami egy főre vetítve 2 millió 943 ezer forintot jelent.

Összességében úgy látszik, hogy a tavalyi év második felében egyre több szektor járult hozzá a növekedéshez. Az ipar az év első felében visszaesett, később viszont már bővült, az építőipar növekedési hozzájárulása pedig folyamatosan bővült. A szolgáltatások január és szeptember között alig változtak, az utolsó három hónapban viszont 0,7 százalékponttal segítették a növekedést. Igaz, 2012 negyedik negyedévében éppen ekkora volt a szolgáltatások visszaesése.

Mindent egybevetve a tavalyi évi növekedést több egyszeri hatás segíthette, ugyanakkor a bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált az év végére. Idén növekedhet a háztartások fogyasztása, az élénkülő európai és globális gazdaság pedig az ipari exportszektort segítheti. A beruházásokat az MNB hitelprogramja pörgetheti, és az EU-s pénzek továbbra is motorjai lehetnek egyes szektorok bővülésének, így a tavalyi közel duplája, akár 2 százalékos is lehet a GDP-növekedés idén. A bővülésre nézve ugyanakkor továbbra is kockázatot jelent a forint fokozott volatilitása.

A legnagyobb növekedést negyedéves alapon Svédországban (1,7 százalék), Csehországban (1,6 százalék), és Romániában (1,5 százalék) mérték. A leggyengébben Ciprus gazdasága teljesített, ahol 1 százalékkal visszaesett a GDP. Dániában 0,5, Finnországban 0,3, Észtországban pedig 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság egy negyedév alatt. Magyarország az Eurostat szerint az EU-átlagnál (0,4 százalék) jobban teljesített a 0,6 százalékos szezonálisan igazított negyedéves növekedési ütemmel.

A legnagyobb növekedést negyedéves alapon Svédországban (1,7 százalék), Csehországban (1,6 százalék), és Romániában (1,5 százalék) mérték. A leggyengébben Ciprus gazdasága teljesített, ahol 1 százalékkal visszaesett a GDP. Dániában 0,5, Finnországban 0,3, Észtországban pedig 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság egy negyedév alatt. Magyarország az Eurostat szerint az EU-átlagnál (0,4 százalék) jobban teljesített a 0,6 százalékos szezonálisan igazított negyedéves növekedési ütemmel.-->