Több kell felnőttképzésre

Az egész életen át tartó tanulás fontosságáról ma már senkit nem kell meggyőzni. Magyarországon ugyanakkor az iskolázottsági szint, valamint a felnőttképzés tekintetében is elmarad az EU többi tagállamától, és a felzárkózás nem kellő ütemű – állapítja meg a KSH-nak a témában készült tanulmánya. A hivatal szakemberei úgy találták, hogy a munkavállalókat és a munkaadókat is főként az anyagiak akadályozzák meg abban, hogy többen vegyenek részt képzéseken, továbbképzéseken.

De nem egyedül a pénzhiány következtében kedvezőtlen a helyzet, a felnőttképzési rendszert is át kellene gondolni, még inkább a munkaerő-piaci igényekhez alakítani – állítják.

A KSH felméréséből kiderül: Magyarországon 2010-ben a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 49 százaléka biztosított szakmai képzést alkalmazottainak, míg az Európai Unióban a képző vállalkozások aránya elérte a 66 százalékot. A képzésben részesülő alkalmazottak részarányát tekintve még nagyobb a lemaradásunk: míg az Európai Unióban a 10 fősnél nagyobb cégek a dolgozók csaknem 40 százalékának támogatták a hagyományos szakmai képzését, Magyarországon ez az arány nem éri el a 20 százalékot. A képzések magas költségei miatt a vállalkozások inkább olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik megfelelő képzettségekkel rendelkeznek.

Mindennek ellenére a munkáltatók is jelentős összegeket áldoznak dolgozóik képzésére, igaz, ezek inkább konferenciák vagy tanfolyamok keretében biztosított továbbképzések. A vállalkozások 38 százaléka támogatott hagyományos szakmai képzéseket, 36 százalékuk pedig a szakmai képzés egyéb formáit.

Képzési támogatásban – beleértve a központi költségvetésből, EU-támogatásokból, a Munkaerő-piaci Alapból, illetve a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott, valamint a nonprofit szervezetek által, vagy a munkáltatók által nem a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott támogatást - 2012-ben csaknem 432 ezren, 2013-ban már több mint 514 ezren részesültek hazánkban a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint. A támogatások összege két éve 27,3 milliárd, fejenként átlagosan 62511 forint volt, 2013-ban pedig már összességében meghaladta a 46,4 milliárd forintot, átlagosan pedig 90306 forint volt.

A képzésben résztvevők legnagyobb része – 2012-ben 78,24, 2013-ban 76,88 százaléka – alkalmazott volt. Az álláskeresők aránya 2012-ben 6,47, 2013-ban 8,85, a gyeden, gyesen, gyeten lévőké pedig 0,57, illetve 0,98 százalékot tett ki. Vállalkozók is részesültek támogatásban, az ő arányuk tavalyelőtt 6,77, tavaly 6,1 százalék volt. 2012-ben 714-en, egy évvel később pedig 631-en kaptak a munkaügyi központoktól úgynevezett preventív támogatást, mivel munkanélküliség által veszélyeztetett állásban dolgoztak.

Az már ismét a KSH adataiból derül ki, hogy a felnőttoktatás keretében a 2012/2013-as tanévben csaknem 88 ezren folytatták általános-, közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, a legtöbbjük gimnáziumban és szakközépiskolában. Az iskolarendszeren kívüli oktatásról 2011 óta vannak statisztikai adatok, akkor a 25–64 éves felnőtt népesség 27,2 százaléka – főként foglalkoztatottak – vett részt szervezett oktatásban, képzésben.

Nyelvi képzéseket a vállalatok negyede, a 250 főnél többet foglalkoztatóknak több mint 60 százaléka ajánlott alkalmazottainak, míg a nagy cégek több mint fele finanszírozta a vezetői készségek fejlesztését.

Nyelvi képzéseket a vállalatok negyede, a 250 főnél többet foglalkoztatóknak több mint 60 százaléka ajánlott alkalmazottainak, míg a nagy cégek több mint fele finanszírozta a vezetői készségek fejlesztését. -->