Nőttek a bérek tavalyhoz képest
A KSH legutóbbi jelentése szerint Magyarországon – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az átlagkeresetek 2,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. 2014. január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 232 300 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a közszférában 201 300 forintot kerestek.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 245 800, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 500 forintot kerestek. Ez - a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva - a nemzetgazdaságban 6,5, a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén 10,0, a nonprofit szervezeteknél 8,4 százalékos emelkedés a 2013. január–áprilishoz viszonyítva. Mivel az eközben 0 százalék közelében van, a keresetek reálértéke jelentősen, 4,2 százalékkal emelkedett áprilisban az egy évvel korábbihoz képest.
Az átlag 152 ezer forintot visz haza
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (504 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (470 200 forint), valamint az energiaipar (villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (399 000 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (136 800 forint), a szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás (153 300 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 100 forint) ágakban dolgozók kerestek - derül ki a KSH közleményéből.
A közfoglalkoztatás adatai nélkül a bruttó kereset a nemzetgazdaságban átlagosan 245 800, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 500 forintot kerestek.
A nettó kereset, a vizsgált időszakban 152 200 (a fizikai foglalkozásúaké 102 500, a szellemi foglalkozásúaké 208 000) forint volt, ami 2,4 százalékkal magasabb, mint 2013. január–áprilisban. A családi kedvezményeket figyelembe véve a nettó kereseti átlag 158 900 forintra becsülhető .
A közmunkások most munkát keresnek
Áprilisban 212 ezer közfoglalkoztatott volt az országban, de májusban 100 ezer fővel megugrott az álláskeresők száma: valószínűleg azok léptek újra a munkapiacra, akik kiszorultak a közmunkából. A költségvetési szektor létszámgyarapodása egyre szembeötlőbb. Bő 40 ezerrel többen dolgoznak a közszférában, mint egy éve. Jó hír, hogy a versenyszektorban is egyre többen dolgoznak. A legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél áprilisban 1 millió 863 ezer állt alkalmazásban, ez 5,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a versenyszektor foglalkoztatási szintje jócskán elmarad a válság előttitől, mindössze a 2012 eleji visszaesést dolgoztuk le. A bérek Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40 százalékkal elmarad az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban találkozhatunk.
Magyarország csak nekünk drága
A friss Eurostat adatok azt mutatják, hogy tévedés, miszerint a magyar árak a nyugati szinten állnának. Ezt az összehasonlítást minden évben elvégzik az uniós országok között. Az így kialakult adatsor pedig egy olyan statisztikai mutató, ami azt jelzi, hogy mekkora az adott ország pénzének a vásárlóereje, az unió átlagához képest. Ez az adat tehát, minél közelebb van a 100-hoz, annál drágább az adott termék vagy szolgáltatás és minél messzebb, annál olcsóbb. Az EU-ban ugyanis továbbra is jelentősek az árkülönbségek, az átlaghoz képest 40 százalékkal drágább (Dánia), illetve 52 százalékkal olcsóbb (Bulgária) országot is találunk. A magyar árszínvonal 40 százalékkal alacsonyabb, mint az EU 28 tagországának átlaga.
Az elmúlt tíz évben 15 százalékponttal zárkóztunk fel az uniós átlaghoz. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben drágult az élet Magyarországon a többi országhoz képest is. Legnagyobb mértékben – 25 százalékkal – az élelmiszerek ára került közelebb az európai árakhoz, de az energia árak is felzárkóztak.
Miért érezzük úgy, hogy külföldön minden olcsóbb?
Mondjuk ha az uniós átlag szintjén vannak hazánkban az élelmiszerárak, de a bérek az uniós béreknek csak 42-57 százalékát érik el, nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb terhet jelentenek számunkra, mint azoknak jelentenének, akik uniós bért keresnek. Márpedig Magyarországon az egy ledolgozott órára mennyisége a nyugat-európai átlag 53 százalékának felelt meg 2013-ban, az EU-28 átlagának pedig kétharmadát, 67 százalékát hozza. Tehát ha emelkedtek is a bérek, nagyon keveset keresünk. Az, hogy az uniós átlaghoz képest milyenek az árak nálunk, függ attól is, mennyire erős a forint. Hiába emelkedtek például az árak, ha ugyanakkor sokat gyengült a pénzünk, uniós átlagban nem lettünk drágábbak. Vagyis, mi, itthon jobban megéreztük a változást, mint az, aki az euróhoz képest szemlélte ebben az időben ugyanezt.
Másrészt egy magyar átlagember nem ez alapján érzékeli azt, hogy mennyibe kerül az élet. Inkább aszerint, hogy mondjuk egy évvel korábban ugyanazért a termékért mennyit fizetett, vagy a jövedelméhez képest mekkora kiadást jelent bevásárolnia.
A nyugaton járó turista persze elsősorban az elektronikai cikkek, vagy a távközlés árát hasonlítja össze, ami sok esetben olcsóbb, mint nálunk. A legtöbben a ruházati termékek és az élelmiszerek bolti árát látja, és jogosan állapítja meg, hogy a hazai árszint csaknem azonos a nyugatival. Eközben azonban a szolgáltatások továbbra is sokkal drágábbak Nyugat-Európában. A mostani felmérésben ezt elsősorban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás árai reprezentálják. Itt a hazai árak alig haladják meg az uniós átlag felét, a skandináv árszintnek pedig a harmadát.
Az árszínvonal tehát komoly összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel. Vagyis a jólétünk nem a magas árak, hanem az alacsony bérek miatt nem érezhető. Az viszont az ország átlagos termelékenységéhez igazodik, vagyis csak a gazdasági fejlődéssel együtt várhatjuk az emelkedését.
A ruha a legolcsóbb, az elektronika a legdrágább
Magyarország az uniós árszínvonal 60 százalékát éri el, ezzel pedig hátulról a negyedik a rangsorban; a legolcsóbb Bulgária és Magyarország között áll az "árversenyben" Lengyelország és Románia is, a többi uniós országban viszont kivétel nélkül magasabbak az árak, mint Magyarországon.
Az átlagárat összetevőire bontva kiderül, hogy Magyarországon az elektronikai cikkek ára és a postai és távközlési szolgáltatások közelíti meg leginkább az uniós átlagot. Ez egyébként sehol nem olcsó, ezeken a területeken a legkisebb a szóródás az árakban.
Az élelmiszerek és italok ára Magyarországon az EU-átlag 80 százaléka. Ebben a termékkategóriában viszont Lengyelország a legolcsóbb, ahol az átlag 62 százalékába kerülnek a dolgok, míg Dánia a legdrágább, 140 százalékos mutatójával. Svédországban, Finnországban és Ausztriában is sokkal drágábbak az élelmiszerek az átlagnál.
Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek esetében a magyar árak az EU átlagának 66 százalékát érik el. Ezen a téren a legtöbb ország az átlag körüli vagy az alatti árakkal rendelkezik, az uniós átlagot a britek húzzák fel, ahol ezek a termékek az uniós átlag több mint 160 százalékába kerülnek.
Ruházkodni Magyarországon a legolcsóbb az Európai Unióban, a magyar árak az EU-átlag háromnegyedére rúgnak. Öltözködni Svédországban a legdrágább, ahol az átlag 130 százalékát kell fizetni a ruhákért.
A kosárban a "személyes közlekedési eszközök", autók, motorok is szerepelnek. Ebben a kategóriában Csehország a legolcsóbb, ahol az EU-átlag 81 százalékát kell fizetni az ilyen cikkekért. Nálunk ugyanez a mutató 85 százalékon áll.
A magyar árak között az átlagot lefelé húzó, legolcsóbb termékkategória a szállodáké és éttermeké, amelyek mindössze az EU átlagának 53 százalékába kerülnek. Ezen a téren is Bulgária a legolcsóbb és Dánia a legdrágább. Előbbiben az átlag 47, utóbbiban pedig 149 százalékát kell kifizetni.
