Nem szakadt meg a közel két éve tartó kamatvágási ciklus

A huszonkettedik egymást követő hónapban is csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A várakozásoknak megfelelő 10 bázispontos vágással 2,3 százalékra csökkent a kamat. Az elmúlt közel két évben 470 bázisponttal mérséklődött a ráta. A Matolcsy György vezette testület tegnapi döntését segítette az MNB új inflációs jelentése, amely szerint idén nulla százalékos lesz az infláció, vagyis az index éppen 3 százalékponttal múlhatja alul a jegybank célját. Három hónappal korábban még 0,7 százalékos áremelkedési ütemet vetített előre az MNB, ám az infláció negatív tartományba került. Áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkent az index, ami kedvezőtlen meglepetést jelentett. Deflációtól azonban nem kell tartani még így sem, hiszen a maginfláció (ami kiszűri például a központi árszabályozás hatását) 2,4-2,5 százalék között mozog.

A kamatvágást az inflációs szám mellett segítette, hogy az Európai Központi Bank tavaly november óta először újra lazított. A kamatvágás mellett igyekeznek fellendíteni a hitelezést, és végső soron a pénznyomtatást is megfontolhatják. Egyelőre azonban utóbbira nincs szükség.

Mindezek szerepet játszhatnak abban, hogy a Monetáris Tanács szerint a következő hónapban még sor kerülhet óvatos kamatcsökkentésekre, ami vélhetően az elmúlt időszakban megszokott 10 bázispontos vágásokat jelent. Arra azonban senki sem számít, hogy a kamat 2 százalék alá csökken, és az irányadó ráta az MNB közleménye szerint is megközelítette az inflációs cél eléréséhez szükséges szintet. Igaz, a friss prognózis alapján jövőre is csak 2,5 százalékra emelkedik az infláció – ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb a márciusi prognózishoz képest –, és 2016-ra éri el a 3 százalékos célszintet.

Az infláció leszállításával párhuzamosan az MNB megemelte a növekedési előrejelzését. Három hónapja még 2,1 százalékos GDP-bővüléssel számoltak az idei évre, most úgy vélik, hogy a növekedés üteme megközelítheti a 3 százalékot. A derűlátóbb prognózisban szerepe lehet az első negyedéves 3,5 százalékos növekedési adatnak. A Monetáris Tanács szerint a gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat. „A növekedésnek a következő években is meghatározó forrása lehet az export élénkülése, emellett a belső kereslet is tovább erősödhet” – véli a tanács. A beruházások növekedését a javuló konjunkturális kilátások, az EU-források felhasználása és a jegybank hitelprogramja is segítheti. A tanács úgy véli, hogy a lakossági fogyasztás fokozatosan élénkülhet a reáljövedelem növekedésével párhuzamosan, a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése azonban tovább tarthat.

Elemzők úgy vélik, hogy a jelenlegi alacsony kamatszinttel még egy ideig támogathatja a gazdaság növekedését az MNB, ám jövőre kamatemelés várható, miután a világ legnagyobb központi bankjai a válság kirobbanása óta először szigorítani kezdenek. Igaz, az EKB-nál egyelőre a defláció elkerülése van napirenden.

Változások

A folyó fizetési mérlegben végrehajtott változtatások jelentős része átsorolást jelent a mérleg egyes részei között, közülük leginkább az áruk és a szolgáltatások között történt váltás – mondta Durucskó Mihály, az MNB osztályvezetője. A kedden publikált, első negyedévére vonatkozó statisztika az első, az új módszertan alapján összeállított adatközlés. Megváltozik az idegenforgalom jövedelmeinek vagy a bérmunkának az elszámolása, de az illegális tevékenységből származó jövedelmek egy részét is kimutatják.