Nagyot zuhant a japán GDP

Japán bruttó hazai terméke 6,8 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, amire a válság óta nem volt példa, így a visszaesés a három évvel ezelőtti szökőár pusztításánál is nagyobb. Az óriásinak tűnő GDP-csökkenés így is elmarad az elemzői becslésektől, szerintük az éves átlagos visszaesés 7 százalék is lehet.

Abe Sinzó kormányfő gazdaságpolitikájának célja, hogy egyszerre pörgesse fel az inflációt és adjon lökést a gazdasági növekedésnek. Az Abenomics sikeresen emelheti ki Japánt a másfél évtizede óta tartó deflációból, a GDP-bővüléssel kapcsolatos várakozások kapcsán azonban bizonytalanságot okoz a második negyedéves adat. A háztartások éves átlagos fogyasztása a második negyedévben 19,2 százalékkal csökkent, míg a magánberuházások 9,7 százalékkal estek vissza az év első három hónapjához képest. A keresletet egyértelműen az áfa 3 százalékpontos emelése vetette vissza.

Minami Takesi, a Norincsukin vezető közgazdásza szerint nagyon valószínű, hogy a harmadik negyedévben fellendül a gazdaság, de a reáljövedelmek és a gyenge termelés nehezítik a kilábalást. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az első negyedévben dinamikusan, 6,1 százalékkal nőtt a GDP, hiszen a vállalatok és a háztartások is felkészültek az áfa emelésére, ezért előrehozták beruházásaikat és vásárlásaikat.

A második negyedéves GDP-csökkenés ellenére nem lehet azt mondani, hogy Abe Sinzó gazdaságpolitikája ne lenne sikeres, ettől a megtorpanástól eltekintve fenntarthatónak látszó növekedést mutat a japán gazdaság a közel két évtizedes stagnálás után. Ezt az is segítette, hogy a Bank of Japan – az Abenomics egyik elemeként – ultra laza monetáris politikát folytat, ami miatt az elmúlt években sokat gyengült a jen és bővült a pénzmennyiség.

A jövedelmek kismértékű növekedése nem ellensúlyozta az adóemelést, így a megélhetési költségek emelkedése negatívan érintette az embereket. A defláció elleni közdelem azonban rövid távon sikeresnek tűnik, hiszen a fogyasztói árak júniusban 3,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ebben az adóemelésen túl szerepe van annak is, hogy a BoJ korábban soha nem látott lazítási programot hajt végre.

Marcel Thieliant, a Capital Economics közgazdásza szerint a GDP-adat egyetlen látszólag kedvező eleme az export, ami Abe gazdaságpolitikájának kezdete óta először járult hozzá a növekedéshez. Sajnos ez az import összeomlása miatt következett be: míg a kivitel átlagosan 20,5 százalékkal csökkent, az export is 1,8 százalékkal zsugorodott.

A gyengébb teljesítmény azoknak a vállalatoknak az eredményére is hatással lehet, amelyek tavaly még a jen gyengüléséből profitáltak, és a belföldi kereslet is segítette a növekedésüket. A Toyota, az ország legnagyobb autógyára tavaly rekordprofitot ért el, most azonban a belföldi eladások csökkennek. A Panasonic profitja elmaradt az elemzői várakozásoktól, részben azért, mert csökkent a kereslet az elektronikai termékek iránt. Mindkét vállalat eredménye összefügg az adóemeléssel.

A kormányfő a gazdaság teljesítménye alapján fogja eldönteni, mikor emeli tovább az áfát. A kormány célja, hogy 2015 negyedik negyedévére 10 százalékra növelje az adót a mostani 8-ról. Abe támogatottsága közben felmérések szerint 51 százalékra csökkent ebben a hónapban, pedig a 2013 januárban még 64 százalék támogatta.

Japán lassan talán maga mögött hagyhatja a deflációs periódust. Abe Sinzónak ezt követően azon kell dolgoznia, hogy még nagyobb lendületet adjon a gazdaságnak. Ebben bizonyára segítségére lesz Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója is.

Japán lassan talán maga mögött hagyhatja a deflációs periódust. Abe Sinzónak ezt követően azon kell dolgoznia, hogy még nagyobb lendületet adjon a gazdaságnak. Ebben bizonyára segítségére lesz Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója is.-->